Egy gyengélkedő öregember elment a fiához és a menyéhez, illetve a 4 éves kisfiú unokájához lakni. Az öregember reszketett, a szemei homályosodtak, és a lépései is ingadoztak már.

Hirdetés
Egy gyengélkedő öregember elment a fiához és a menyéhez, illetve a 4 éves kisfiú unokájához lakni. Az öregember reszketett, a szemei homályosodtak, és a lépései is ingadoztak már.
Hirdetés

Egy gyengélkedő öregember elment a fiához és a menyéhez, illetve a 4 éves kisfiú unokájához lakni. Az öregember reszketett, a szemei homályosodtak, és a lépései is ingadoztak már. /A család együtt evett az ebédlő asztalnál, azonban az idősödő nagypapának a remegő keze és gyengülő látása az evést megnehezítette\./

Hirdetés

Így a zöldborsók legurultak a kanálról a földre. Vagy amikor megfogta a poharat, a tej kiömlött az asztalterítőre. A fia meg a menye mérgesek lettek a rendetlenség miatt.
Hirdetés
Nekünk valamit csinálni, kell a nagypapával, mondta egy alkalommal a fia. Elegem van a kiömlött tejekből, zajos evésből, és a földre szóródott ételből így a férj és a feleség felállított egy kis asztalt a sarokban.

A nagypapa ezentúl ott ült egyedül, míg a többi családtag élvezte az ebédet az asztalnál. Csakhogy azóta a nagypapa eltörött egy-két tányért, így az étele ki lett adva egy fatányérba.
Hirdetés
Mikor a család néha a nagypapa felé pillantott, könnyek csillogtak a nagypapa szemében, ahogy ott ült magányosan a sarokban.
A szavak amit ő ezek után is kapott a házaspártól, mindig csak erős dorgálások voltak csupán, mikor leejtette, a villáját vagy kiborította az ételét.
A négy éves gyerek az csak csendben figyelte mind ezt. Egy este vacsora előtt az apa észrevette, hogy a fia játszik a földön fadarabokkal. Kérdezte gyermekét kedvesen: Min dolgozol gyermekem? A kisfiú ugyanolyan barátságosan vágta rá a feleletét: Ó, csinálok kis fatányérokat neked meg a mamának, hogy ebből egyétek az ételt, mikor felnövök és a 4 éves gyerek mosolyogva folytatta buzgón tovább a munkáját.
Hirdetés
Ezek a szavak megragadták, a szülők figyelmét és elgondolkodtak a történteken. Aztán csak könnyek kezdtek folyni a szemeikből.
Nem hangzott el egy szó sem, de mind a kettő tudta hogy mit kell tenni.
Az este a férj megfogta a nagypapa kezét, és nagyon gyengéden oda vezette őt a családi ebédlőasztalhoz. Ezek után a nagypapa a hátra levő napjain minden evést ott evett a családdal együtt a családi asztalnál.
Hirdetés
Valami oknál fogva a férjet meg a feleséget nem érdekelte többet, hogy leesett egy villa, vagy a tej kiömlik, vagy éppen az étel bepiszkította a tiszta asztalterítőt.

Forrás: www.facebook.com

2015. augusztus 31. (hétfő), 11:35

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2026. február 16. (hétfő), 13:20
Hirdetés

Amikor megszültem a kislányom, az orvos csak ennyit mondott: Sajnálom… És minden megváltozott

Amikor megszültem a kislányom, az orvos csak ennyit mondott: Sajnálom… És minden megváltozott

A VÁRAKOZÁS CSENDJEA terhesség első napjaitól kezdve úgy éltem, mintha egy lassan táguló, puha burokban lebegnék....

Hirdetés
Mindenegyben blog
2026. február 16. (hétfő), 13:13

A nő csak annyit mondott: ‘Higgyék el, a test emlékszik.’ A fiúk bizonyították, hogy igaza van.

A nő csak annyit mondott: ‘Higgyék el, a test emlékszik.’ A fiúk bizonyították, hogy igaza van.

A csend súlyaA budai hegyoldal egyik újépítésű társasházának legfelső szintjén lakott Farkas Bálint, egy országos hírű...

Mindenegyben blog
2026. február 16. (hétfő), 13:08

Dráma a bíróságon: négyéves lány vallomása buktatta le a milliárdos új feleségét

Dráma a bíróságon: négyéves lány vallomása buktatta le a milliárdos új feleségét

A TEREM CSENDJEA tárgyalóterem ajtaja éles, fémes csattanással vágódott ki, mintha valaki belülről rugta volna ki. A...

Mindenegyben blog
2026. február 16. (hétfő)

A szüleim nem fizették ki a műtétemet, mert hajót vettek – ma én vagyok a házuk tulajdonosa

A szüleim nem fizették ki a műtétemet, mert hajót vettek – ma én vagyok a házuk tulajdonosa

A KÜSZÖB, AMIN ÁTLÉPTEMA novemberi szél hidegen vágott bele a ruhámba, amikor kiléptem a Honvédkórház oldalajtaján, a...

Mindenegyben blog
2026. február 16. (hétfő), 12:50

Nem a sztárügyvéd, nem a polgármester, hanem egy 12 éves lány mentette meg a Tölgyfa utcát – így csinálta

Nem a sztárügyvéd, nem a polgármester, hanem egy 12 éves lány mentette meg a Tölgyfa utcát – így csinálta

A papírok súlyaA művelődési ház kis termében dohos volt a levegő, mintha a falak is régóta visszatartanák a sóhajokat....

Mindenegyben blog
2026. február 16. (hétfő), 12:44

Senki sem érti, miért járt minden nap a temetőbe a kislány – míg egyszer meg nem jelent két férfi és az igazság…

Senki sem érti, miért járt minden nap a temetőbe a kislány – míg egyszer meg nem jelent két férfi és az igazság…

A Lány és az AsszonyA februári szél végigsöpört a pesti bérházak között, hidegen, türelmetlenül, mintha csak siettetni...

Mindenegyben blog
2026. február 16. (hétfő), 12:35

Éjjel falnak ütötte a karját… Azt hittük, hiszti. A valóság sokkal félelmetesebb volt

Éjjel falnak ütötte a karját… Azt hittük, hiszti. A valóság sokkal félelmetesebb volt

A GIPSZ CSENDJEA szeptemberi estéknek külön sajátossága van. A ház már hűvös, de még nem fűtünk; a sötét korábban...

Mindenegyben blog
2026. február 16. (hétfő), 12:02

Azt hitték, egy védtelen öregemberhez mennek… kiderült, hogy rossz ajtón kopogtak

Azt hitték, egy védtelen öregemberhez mennek… kiderült, hogy rossz ajtón kopogtak

Az este, amikor megérkeztekA késő októberi szél lassan végigsöpört a Fenyő utca elhagyatott házsora között. A nap már...

Hirdetés
Hirdetés