Egy macska, aki hiába figyelmeztette a Titanic utasait a közelgő eseményre, senki sem foglalkozott vele.. pedig..
Hirdetés
Hirdetés
Egy macska, aki hiába figyelmeztette a Titanic utasait a közelgő eseményre, senki sem foglalkozott vele.. pedig..
Jenny nem volt hétköznapi macska. /Ő volt a Titanic hivatalos egérvadásza, akit azért vittek a fedélzetre, hogy kordában tartsa a rágcsálókat\./
Hirdetés
A hajó tengeri próbaútjai alatt világra hozott egy alom kiscicát, és egy Jim Mulholland nevű munkás szeretettel gondoskodott róla.
Jim a konyha közelében, a kazánok melege mellett alakított ki egy kis fészket Jennynek és kicsinyeinek.
Hirdetés
Még az ételmaradékokat is megosztotta velük a szünetekben. Ez a csendes napi rutin megnyugvást adott neki a zsibongó készülődés közepette, ahogy a világ legfényűzőbb hajóját az első útjára készítették fel.
Aztán történt valami különös.
Néhány nappal azelőtt, hogy a Titanic elindult Southamptonból New York felé, Jenny viselkedése megváltozott. Nyugtalanná vált. És akkor — szinte észrevétlenül — elkezdte egyesével levinni a kiscicáit a hajóról, finoman a nyakuknál fogva vitte őket a szárazföldre.
Hirdetés
Újra és újra végigsétált a mólón, amíg az utolsó kiscica is biztonságban nem volt a parton.
Jim csak állt, és nézte őt. És akkor hirtelen megértett valamit.
„Ez a macska tud valamit... valamit, amit mi nem.”
Megbízva a saját és talán Jenny ösztöneiben, Jim csendben összepakolt, és elhagyta a hajót. Soha többé nem tért vissza a fedélzetre.
A Titanic nélküle indult útnak.
Azt már mindannyian tudjuk, mi történt ezután.
Hirdetés
Évekkel később, már idős emberként, Jim megosztotta ezt a történetet egy riporterrel. Hálával gondolt Jennyre, aki megmentette az életét. Egy állat némán, ösztönösen, de biztosan érzékelte a közelgő tragédiát — talán ő volt az egyetlen, aki valóban figyelmeztetett.
Mert néha a hősök nem viselnek egyenruhát.
Néha szőrük van, bajszuk… és egy olyan szívük, ami egyszerűen csak tudja.
2025. április 26. (szombat), 07:49
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Mindenegyben blog 2025. április 26. (szombat), 13:08
Hirdetés
— Hozzátok el nekem, kérlek, Círmit. Búcsúzni szeretnék tőle... De ne tegyétek be erőszakkal a táskába, beszéljetek hozzá. Ő mindent megért. A fia, Balázs, bólintott, és elindult, hogy elhozza a cicát. Amikor visszaértek, István bácsinak már nem volt ereje mozogni. Csak halványan bólintott a fejével, és ajkait alig észrevehetően mozgatta. Balázs óvatosan az ágyra tette Círmit: — Búcsúzz el, Círmi... Megmutassam neked, hol van apu? – kérdezte halkan a vak cicától. De Círmi... Círmi úgy viselkedett, mintha tökéletesen látna. Odabotorkált szeretett gazdája arcához, és gyengéden hozzábújt. — Círmi... Az én drága, egyetlen Círmim... — suttogta elhaló hangon István bácsi ajkain keresztül. A cica szorosan odafészkelte magát a férfi arcához, és a vak szemeiből – igen, a vak szemeiből – könnyek kezdtek el folyni. Aztán hirtelen felpattant, megfordult, és odament az éjjeliszekrényhez a betegágy mellett. Mintha mindent tökéletesen látna, óvatosan felkapott a szájával egy kis darab kenyeret a tányérról. Visszasétált az ágyhoz, és megpróbálta a kenyérdarabot a szeretett ember szájába tenni. De István bácsinak már nem volt ereje összezárni sem az ajkait, sem a fogait. És ekkor...
Meghalt Galkó Balázs színész – egy korszak zárult le Szomorú hír rázta meg a magyar művészeti életet: 75 éves korában...
Mindenegyben blog 2025. április 25. (péntek), 20:42
Az édesanya nem értette, miért lett hirtelen élénkzöld a katona fiának sírján a fű. Amikor rájött az igazságra, a vér is megfagyott az ereiben… ??? A részleteket az első kommentben találod a videó alatt! ??
