Egy nő 15 éven keresztül járt a könyvesboltba olvasni. A bolt személyzete megelégelte ezt, és úgy döntött, hogy…
Hirdetés
Hirdetés
Ez a történet valós, és Kijevben esett meg.
Az „Auchan Ukrajna” törzsvásárlói felfigyelhettek egy idősebb hölgyre, aki, mint később kiderült, immáron 15 éve minden nap felkeresi a hipermarketet, hogy ott könyvet olvasson. Írja Bogdan Gdal újságíró egy .
Majd így folytatja:
/„Ez a hölgy tizenöt éven keresztül szinte napi rendszerességgel jár a „Magedán” bevásárlóközpont könyvrészlegéhez és ott olvassa a könyveket\./
Hirdetés
A hölgy egyébként megfordult több hipermarketben is, látták a „Sztráná”, később a „Karaván” és legutóbb az „Auchan” polcai között is.
Hirdetés
Mindenhol ott van! Annyira igaz ez, hogy úgy gondolom, letetne a hipermarket szimbóluma is.
Hirdetés
Egyszer odamentem hozzá, és ezt mondtam neki: „Magát gyakran látni itt.” Azt válaszolta rá, hogy nincs mivel foglalkoznia otthon, unatkozik, az élet pedig nehéz. Aztán elszégyellve magát visszatette a kezében lévő könyvet a polcra és elment. Az eset után megtudtam, hogy Anasztáziának hívják a hölgyet. Elhatároztam, hogy többet nem fogom zavarni olvasás közben, olvasgasson csak, ha akar…”
Hirdetés
Aztán nemrég kisebbfajta csoda történt, ugyanis kizárólag ezen idős hölgy kedvéért egy ülőalkalmatosságot helyeztek el a könyvespolcok közelében!
Erről az újdonságról személyesen Irina Jargina számolt be, aki az „Auchan Ukrajna” közösségi kommunikációért felelős vezetője.
A közösségi oldalakon sokan jelezték, kérték, hogy segítsünk valahogy ennek az idős hölgynek, így az Auchan vezetősége úgy döntött, hogy a könyvespolcok elé egy nem túl nagy, de kényelmes ülőalkalmatosságot helyeznek ki.
Ezentúl a néninek kényelmesebb lesz olvasgatni, mondták az üzlet dolgozói.
„Örömmel töltött el minket, hogy ebben a helyzetben az emberek nem közönnyel álltak a helyzethez. Meghallgattuk a jobbnál jobb ötleteket és egy olvasósarkot hoztunk létre az üzletünkben.
Hirdetés
A néni már járt azóta nálunk látta is, de egyelőre furcsa még neki.”tette közzé az „Auchan Ukrajna” a facebook oldalán.
A hír gyorsan elterjedt az interneten. Íme, a legaranyosabb hozzászólások a facebookról:
„Hurrá, nem semmi, komolyan! Köszönet nektek! Igazán emberi hozzáállás ez! És jólelkűség! Valódi emberiesség! Minden jót kívánok nektek! Az ünnepekre pedig sok-sok szeretetet!”
„Emberiességből ötös! Ma megyek is hozzátok könyvet venni!”
„Ez megható. Könnyek szöktek a szemembe.
Hirdetés
”
„Elismerésem! Szerintem mondjátok meg a néninek, hogy nyugodtan üljön le. Biztos jól fog esni neki, hogy valami jó is történik.”
Téged is megérintett ez a hír? Te voltál már valaha ehhez hasonló helyzetnek a szemtanúja?
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
