Ezt a fiatal nővért mások mindig tisztelték. Amíg meg nem látták őt formaruhában
Hirdetés
Hirdetés
A fiatal nővér, Caitlyn Brassington minden nap harcol mások életéért, életeket ment és reményt ad. Nem azért választotta ezt a szakmát, hogy az emberek hősnek tartsák. De a szemrehányás, amit egy ismerősétől kapott, arra késztette, hogy kiálljon magáért és a munkatársaiért:
„Te csak egy nővér vagy.”.
/Épphogy csak hazaértem a munkából, a nővérruha még mindig rajtam van\./
Hirdetés
Útközben bementem a boltba tejért és ott találkoztam az ismerősömmel.
Hirdetés
Ő engem ezelőtt, még sohasem látott egyenruhában, amikor meglátott azt mondta, fogalmam sem volt róla, „hogy te csak egy nővér vagy”.
Hirdetés
Vau! 18 év alatt, amióta dolgozom, már sokszor hallottam ezt a mondatot, de a mai napon betelt a pohár. Nehogy már én csak egy nővér legyek!
Én segítettem sok apróság világra jövetelekor, sokaknak közülük segítenem kellet az első levegővételnél és akkor én csak egy nővér vagyok.
Sok öregembernek fogtam a kezét a halálos ágyukon, és én csak egy nővér vagyok.
Hirdetés
Nyugtattam gyötrődő szülőket, akik elvesztették gyermeküket és én csak egy nővér vagyok.
Sok embert részesítettem elsősegélyben és sokakat mentettem meg a haláltól és én csak egy nővér vagyok.
Én vagyok az orvos szeme, füle és keze, aki meg tudja Önt gyógyítani, és én csak egy nővér vagyok.
Sok újszülött légzését hallgattam, hogy rájöjjek, mely terület nem kap megfelelő mennyiségű oxigént és én csak egy nővér vagyok.
Hirdetés
Én meg tudok tanítani dolgokat a betegeknek, a fiatal nővéreknek és ápolóknak, és én csak egy nővér vagyok.
Én védem a betegeket a biztosító társaságoktól, akik az egészséget nem mindig tekintik elsődlegesnek, és én csak egy nővér vagyok.
Nem mindig otthon ünneplem meg a Karácsonyt, a gyermekeim születésnapját és elmulasztom az iskolai fellépéseiket azért, hogy az Önök szeretteiről gondoskodjam és én csak egy nővér vagyok.
Tudok vért venni, össze tudom kapcsozni és ha szükséges varrni a sebeket és én csak egy nővér vagyok.
Hirdetés
Infarktus esetén meg tudom menteni az embereket, függetlenül attól, hogy ő egy kisbaba, vagy egy gyerek, vagy felnőtt és én csak egy nővér vagyok.
A testsúlynak megfelelően meg tudom mondani, hogy mekkora dózis adrenalin, vagy amiodarone szükséges, ami segít újraéleszteni a gyermekét és én csak egy nővér vagyok.
Az én tudásom és tapasztalatom életeket ment.
Szóval, ha én csak egy nővér vagyok, akkor őrülten büszke vagyok erre!
Ezt jobban nem lehet megfogalmazni! Meghajlok azok előtt, akik feláldozzák életüket mások egészsége érdekében!
2017. augusztus 23. (szerda), 17:17
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
