Kutyahűség

Kutyahűség

"Greyfriars Bobby egy skye terrier volt. 

Egyedül élő gazdája minden szerdán elvitte magával ez edinburghi heti vásárba. 

Ott az 1 órát jelző ágyúlövéskor mindig elmentek ebédelni ugyanabba a vendéglőbe, ahol Bobby kapott süteményt. 

Bobby gazdája 1858-ban meghalt. 

A greyfriarsi templomkertben temették el, ahova kutyákat nem engedtek be, bár Bobby a temetési menettel tartott. 

Három nap múlva a vendéglős meglepve tapasztalta, hogy Bobby 1 órakor ismét megjelent - immár egyedül - a szokott helyén. 

Adott neki megint süteményt, amivel a kutya elment. 

Innentől a kutya mindennap délben megjelent, kapott enni, aztán elment. 
A vendéglős egyszer utánament, megtudni, hogy hova tűnik Bobby. 

Akkor látta, hogy a kutya a temetőkerítés egy lyukán keresztülbújik és egyenest a gazdája sírjára fekszik. 

A vendéglős másnap is ezt tapasztalta és lassan kiderült, hogy Bobby egész nap a gazdája sírján fekszik és csak délben hagyja el, amikor enni megy. 

Az állat a temetőben, gazdája sírján lakott. 
Vele kivételt tettek, eltűrték a temetőben és később eszkábáltak neki egy kis lakot is, de Bobby csak a legcudarabb téli időben ment be oda, egyébként nem hagyta el a sírt. 

14 éven keresztül őrizte a sírt, mikor 1872-ben meghalt. 
Ott temették el őt is, sírján a következő olvasható: 

"Greyfriars Bobby, meghalt 1872 január 14-én. 
Hűsége és odaadása legyen példa mindannyiunk számára" 

Ma Bobbyt Edinburghban a valaha élt egyik legmegbecsültebb edinburghinak tartják, büszkék rá. 
Az egykori vendéglő előtt emelt szobra, illetve a templomkertben lévő sírja Edinburgh kiemelt látnivalói közé tartozik."

2015. szeptember 16. (szerda), 12:22