Ma odajött hozzám egy hajléktalan a Keletiben és aprót kért tőlem. Amikor közöltem vele hogy nem tudok adni, olyat tett, amire végképp nem voltam felkészülve!
Hirdetés
Hirdetés
Rövid kis történet, de így utólag már annál viccesebbnek tűnik! Muszáj megosszam veletek! .
/Ma a Keletiben odasétált hozzám egy hajléktalan férfi, és feltette az ilyenkor szokásos nagy kérdést \- Ki tudnám segíteni pár száz forinttal, mert már napok óta nem evett egy jót és nagyon éhes\./
Hirdetés
Közöltem vele, hogy szívesen adnék én, de nincs semmi apróm, csak egy 5 ezres van nálam.
Erre jött az azonnali válasz - Nem probléma, tudok vissza adni!
Teljesen lefagytam egy pillanatra a döbbenettől! Majd pár másodperc múlva visszakérdeztem - Akkor ki tudnál akkor segíteni pár forinttal? Ezek után hátat fordított nekem durcás arccal és tovább állt!
Volt szerencsém találkozni már több hasonló emberrel, és nem egyszer történt, hogy kisegítettem őket pár forinttal, de ilyet én még életemben nem hallottam.
Hirdetés
Olyannal viszont már volt dolgom, amikor hasonló szituációban - Ő éhes, de nem tud enni semmit, mert nincs rá pénze! Nálam meg volt két darab szendvics és közöltem vele - Tessék szívesen odaadom! Erre Ő - Az nem jó, nem kell!
Akkor kérdem én, mennyire lehetett éhes?
Köszönöm, hogy elolvastad a történetemet! Vass Csilla
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
