Múlt hónapban meghalt a 14 éves kutyánk, Abbey. Másnap a 4 éves kislányunk Meredith sírdogált és arról beszélt, mennyire hiányzik neki Abbey. Megkérdezte, tudnánk-e írni egy levelet Istennek, hogy amikor Abbey a mennybe jut, az Isten felismerje őt
Hirdetés
Hirdetés
Múlt hónapban meghalt a 14 éves kutyánk, Abbey. Másnap a 4 éves kislányunk Meredith sírdogált és arról beszélt, mennyire hiányzik neki Abbey. /Megkérdezte, tudnánk\-e írni egy levelet Istennek, hogy amikor Abbey a mennybe jut, az Isten felismerje őt\./
Hirdetés
Azt mondtam, szerintem tudunk, és a kislányom elkezdett diktálni: Kedves Isten, Megtennéd, hogy vigyázol a kutyánkra? Tegnap meghalt és veled van már a mennyben. Nagyon hiányzik. Boldog vagyok, hogy az én kutyusom volt, még ha beteg is lett.
Hirdetés
Remélem, fogsz vele játszani. Szeret úszni és labdázni. Küldök egy képet rólunk, hogy amikor meglátod, tudd, hogy ő az én kutyám! Tényleg nagyon hiányzik nekem. Szeretettel, Meredith
Betettük a levelet egy borítékba egy fotóval Abbeyről és Meredithről. Megcímeztük Istennek/A mennybe. Ráírtuk a saját címünket is. Aztán Meredith egy csomó bélyeget tett rá, mert szerinte az sokba kerül, hogy a levél eljusson a mennybe.
Hirdetés
Délután be is dobta a levelet a postán. Pár nappal később megkérdezte, megkapta-e a levelet Isten. Azt feleltem, valószínűleg igen.
Tegnap egy csomag hevert a tornácon arany papírba csomagolva, Meredithnek címezve egy ismeretlen kézírással. Meredith kibontotta. Egy könyv volt benne: Mr. Rogers: Amikor meghal a kedvencünk. A belső oldalán ott volt a levél, amit Istennek címeztünk nyitott borítékkal. Az első oldalon ott volt Meredith és Abbey fotója ezzel a szöveggel:
Kedves Meredith, Abbey megérkezett biztonságban a mennybe hozzám. A fotó, amit küldtél, nagy segítség volt felismernem őt.
Hirdetés
Abbey már nem beteg többé. A lelke itt van velem ahogyan a te szívedben is. Abbey imádott a te kutyádként élni. Mivel a mennyben nincs szükségünk testre, így nincs zsebem se, ahova eltehetném a képedet, ezért visszaküldöm ezzel a kis könyvvel, hogy legyen valami, ami Abbeyre emlékeztet majd. Köszönöm a gyönyörű leveled és köszönöm az anyukádnak, hogy segített megírni és elküldeni nekem.
Hirdetés
Milyen csodálatos anyukád van. Őt is kifejezetten neked választottam. Áldásomat küldöm minden nap és ne feledd, hogy nagyon szeretlek. Tudod, hol találsz! Ott vagyok, ahol a szeretet! Szeretettel, Isten.
Ne mondjátok, hogy túl elfoglaltak vagytok továbbítani ezt. Tegyétek meg!!
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?