Pénteken elvittem a kisfiamat az óvodába és ez a párbeszéd hallatszott ki két anyuka között , bár azt hitték nem hallom...Ezt üzenem az óvodában levő anyukáknak, akik gúnyolódott a gyermekemmel

Hirdetés
Pénteken elvittem a kisfiamat az óvodába és ez a párbeszéd hallatszott ki két anyuka között , bár azt hitték nem hallom...Ezt üzenem az óvodában levő anyukáknak, akik gúnyolódott a gyermekemmel
Hirdetés

Pénteken elvittem a kisfiamat az óvodába és ez a párbeszéd hallatszott ki két anyuka között , bár azt hitték nem hallom...Kérlek olvassátok el minnél többen! Szeretném, hogy eljusson mindenkihez, hogy mi folyik abban az óvodában!

Shona Campbell Skóciában él és 3 gyermek édesanya. Nemrég a legkisebb gyereke után ment az óvodába és amikor meghallotta az egyik anyuka megjegyzését, annyira dühös lett, hogy az alábbi sorokat osztotta meg a Facebook-on:

/“Az óvodában levő anyukáknak, akik gúnyolódott a gyermekemmel\: talán azt hitték, hogy nem hallom, hogy miről beszélnek pedig mindent hallottam\./

Hirdetés
Amikor gúnyos szemmel rámutattak a kisfiamra, és kinevették azért, mert “lányos” zoknit visel, kiirtották belőlem az emberiségbe vetett hitemet.
Hirdetés

Nos, a fiam 3 éves, szereti a szíveket, szereti a rózsaszín színt, szeret babákkal játszani. De amit a legjobban szeret, hogy saját maga hozza meg a döntéseket. Most pedig saját maga úgy döntött, hogy aznap ezt a piros zoknit fogja viselni.

Hirdetés

Miért kell arra tanítani a gyermekeket, hogy bizonyos dolgokat csak lányok viselhetnek, míg másokat csak fiúk? Ha a fiam ruhát szeretne viselni, akkor megteheti. Ha nagy bolyhos kalapot szeretne viselni, akkor azt is megteheti. És ha piros szíves zoknit szeretne, akkor azt is megteheti. Megengedem a fiamnak, hogy azt viseljen amit akar, és nem érdekel az olyan emberek véleménye mint te, akik gúnyolódnak vele, vagy diktálni akarnak, hogy mit szabad viselni és mit nem.

Hirdetés

A kisfiam már elérte azt az életkort, amikor egyedül is képes döntéseket hozni és szeretném, ha saját döntése érvényesülne, nem pedig egy idegen kritikus akarata legyen rá erőszakolva. Ő az én fiam, akit nagyon szeretek. És lehet, hogy neked furcsán hangzik, de akkor is szeretem, amikor szíves zoknit visel. Remélem, hogy te és bárki más, aki azt hiszi, hogy a ruházat, vagy a játékok fogják meghatározni a gyermek jövőjét, el fogsz gondolkodni azon, hogy jobb lenne, ha kritikálás helyett toleránsabbak lennétek.

Hirdetés

Miután a haragos édesanya közzétette ezeket a szavakat az interneten, rengeteg bátorítást kapott.

(buzzblog.eu)

2020. október 28. (szerda), 20:23

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2025. november 07. (péntek), 15:12
Hirdetés

A vadon visszaadta, amit egyszer elvett: az Őrség legmeghatóbb igaz története...Az erdő szíve

A vadon visszaadta, amit egyszer elvett: az Őrség legmeghatóbb igaz története...Az erdő szíve

A csend és a vér illataA hajnal még alig derengett az Őrség fölött, amikor Bálint kilépett a faház verandájára. A...

Hirdetés
Mindenegyben blog
2025. november 07. (péntek), 14:36

Milliónyi méh a homokban – senki sem hitte el, mi történt egy hónappal később

Milliónyi méh a homokban – senki sem hitte el, mi történt egy hónappal később

A szél és a méhekA Nagyszilas melletti homokháton már évek óta nem nőtt semmi. A föld kiszáradt, a régi kutak vize...

Mindenegyben blog
2025. november 07. (péntek), 14:08

Kés a sötétben, fény a verandán: egy megmenekülés krónikája

Kés a sötétben, fény a verandán: egy megmenekülés krónikája

A csend, ami nem volt békésAzt hiszem, az ember soha nem érti meg igazán, mit jelent a hűség, amíg nem néz bele egy...

Mindenegyben blog
2025. november 07. (péntek), 13:30

Először azt hittem, egy gyerek eltévedt… aztán rájöttem, hogy tanúja lettem valami sokkal nagyobbnak.

Először azt hittem, egy gyerek eltévedt… aztán rájöttem, hogy tanúja lettem valami sokkal nagyobbnak.

A mozgólépcsőn Egy szombat délután volt, olyan, amikor a város levegője már fáradt a héttől, és mindenki valami apró...

Mindenegyben blog
2025. november 07. (péntek), 12:59

Egy kórházi csoda: Cirmos naplója

Egy kórházi csoda: Cirmos naplója

A csendes őrA Pécsi Megyei Kórház belső udvarán állt egy hatalmas, öreg hársfa. Nyáron árnyékot adott az ablakokra,...

Mindenegyben blog
2025. november 07. (péntek), 11:45

Egy kisfiú, két rendőr és a legszebb titok

Egy kisfiú, két rendőr és a legszebb titok

A hívás éjszakájaEgy hideg, februári este volt a kisvárosban, ahol a Tisza folyó párája lassan belepte a házak tetejét....

Mindenegyben blog
2025. november 07. (péntek), 10:48

A tenger visszaadta, amit száz évig őrzött

A tenger visszaadta, amit száz évig őrzött

Hajnalban még szürkés-zöld fátyol ült a Kvarner-öböl fölött. A sirályok röptében reccsent a csend, mintha valaki vékony...

Mindenegyben blog
2025. november 07. (péntek), 10:06

A puszta köszönete: amikor az ember és az oroszlán egymásra talál

A puszta köszönete: amikor az ember és az oroszlán egymásra talál

A vihar előtti csendA nap már alig bukott a fák koronája fölé, amikor az Alföld végtelen pusztáját lassan aranyszínű...

Hirdetés
Hirdetés