TRÁGÁR NŐVÉREK, BUNKÓ ORVOSOKAZ ERZSÉBET KÓRHÁZBAN
Hirdetés
Hirdetés
Tisztelt Cím !.
Bár, nem állt szándékomban megosztani számomra idegen emberekkel, de mivel vèletlenül megláttam , úgy döntöttem, megírom a múlt vasárnapi sztorimat. /A múlt vasárnap este a férjem méregteleníteni szeretett volna ès egy adag keserű só helyett, egy adag 20 dkg, \( gyógyszertári csomagolàs\) szódabikarbonát oldott fel vízben, és ezt itta meg\./
Hirdetés
Akkor még viccesnek tünt, de egy óra múlva rosszabb lett a közérzete ,ès orvosi ügyeleten érdeklődtem, hogy mit tegyünk.
Az ügyelet tanàcsára fèrjemet bevittem az Erzsèbet kórház toxikológiájára. Amikor beértünk , bekopogtattam abba a szobába, ahová ki volt írva, hogy : ÜGYELET .
Hirdetés
Az asztalnál két hölgy ült, mikor megláttak , úgy néztek rám, mint aki Ufót làtnak, látszott, hogy mára màr nem vártak 'vendéget' , pár màsodpercig még azon is gondolkoztak, hogy visszaköszönjenek- e, vègûl mégis megszántak ès egy alig hallható " jó estét" kiprèseltek a szájukon. Elmondtam, hogy mi járatban vagyunk, erre mondtàk, vàrjunk kint a folyosón. A férjem már elèg rosszul volt és szeretett volna elmenni a mosdóba, ( útközben már hányt többször) , megkèrdeztem, hovà mehetne, ( a folyosón egy " rongálås miatt zárva" tàblàval ellàtott mosdó volt) , erre azt feleltèk, hogy a legközelebbi wc a portánål van ( kb, 50 m) , de az is zårva van ilyenkor.
Hirdetés
... Több opciót nem ajànlottak fel, így a férjem kiment a hàz elè, én a folyosón maradtam, vártam, mikor szólítanak. Mivel nem szóltak , és a fèrjem már nagyon rosszul volt, így bátorkodtam benézni a szobàba.
Kedvesnek nem mondható hangnemben ràm ripakodtak, : " már belehetett volna jönni" , elnézést kérve, hogy élek , válaszom az volt, hogy " vàrakoztunk kint, mert azt tetszettek mondani, hogy szólítanak" .... Férjem vègre bejutott, én kint leültem a padra egy nővérszoba mellettem. Ezzel egy időben , egy kórteremből kihallatszott, hangjából itélve idősebb bácsi keserves " nővèrke" kiabálása.
Hirdetés
Először ritkàbban, aztán egyre kétségbeesetten kiabàlt, de szüntelenül... Mellettem a nővérszobában , közben virslivacsorãra készûlt a két nővér, kb. 20 perc múlva a bácsi mèg mindig kiabàlt, de senkit nem èrdekelt, hogy mi baja lehet.... Kihallatszott, hogy az egyik nővèr megkérdezte a måsikat, idézni fogom szó szerint " nem mèsz oda ? vàlasz : megy a faszom , ha oda megyek is , csak azèrt, hogy a szàját betapasszam "
Hirdetés
Nem akartam hinni a fûlemnek, arra nem voltak tekintettel, hogy ott ûlök a folyosón ès a nyitott ajtónál mindent hallok....A fèrjem 40 percig volt bent, ezalatt a bácsi folyamatosan kiabålt mãr ilyeneket is " szégyelljèk meg magukat, hogy senki nem jön ide" A férjemnek gyomormosàsa volt, kijött hozzám a doktornő, megkérdeztem tőle, hogy haza jöhet- e , válasz : " Ez nem börtön, itt mindenki oda megy, ahová akar" , ezt kb olyan hangnemben, hogy azt hittem, még egy pofont is kapok, mert kérdezni merészelek.
Hirdetés
... Miután, férjem közölte, nem marad bent éjszakára, győzködték, mekkora butasàg hazamenni és fenyegették, hogy ez nem saját felelősségre való távozás, ha nem önkènyes. Nem baj ! Inkább vállaltuk ezt, de ott egy percig tovàbb nem engedtem, hogy maradjon... Miért is? Aki közel egy óràt kiabál segítsègért, ahhoz sem megy oda senki....
Tåvozàsunkor , kértem volna ambulànslapot, nem kaptam....semmit. Hát! Ez a mi kis történetünk, nem hittem volna, hogy van ilyen, de ez a szörnyű valósàg. Ezek utàn màr nem fogok semmin csodàlkozni, sajnos , és ha tehetem csak magánügyeletre megyek, mert inkább fizetek, de nem teszem ki magam annak, hogy így beszéljenek velem, velünk. Magyar egészségügy ......
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
