Amikor még felhőtlenül tudtunk együtt kikapcsolódni, amikor még nem volt az, hogy állandóan csörgött a céges telefon, hogy ezt vagy azt azonnal SOS-be kellene segíteni, mert megáll az élet, ha el merünk menni egy hétre a Balcsira.

/Amikor még felhőtlenül tudtunk együtt kikapcsolódni, amikor még nem volt az, hogy állandóan csörgött a céges telefon, hogy ezt vagy azt azonnal SOS\-be kellene segíteni, mert megáll az élet, ha el merünk menni egy hétre a Balcsira\./

Amikor még szórakozásnak számított, egy lengőteke, egy - egy tollasozás akár a szülők a gyerekekkel, amikor tettük mindezeket vállalati üdülőkben, amikor még nem is volt mobiltelefon, hogy boldog - boldogtalan még az évi egy szem hét pihenés alatt is zaklasson, hogy még véletlenül se tudj feltöltődni. Persze ki lehet kapcsolni, de valahogy a technika világával a felelősség is belénk költözött, meg a mi lesz ha nem veszem fel a főnökömet bizonytalanság érzése. Pedig ezek voltak még az igazi nyaralások, nagyrészt sátoroztunk, vagy ugye a vállalti üdülő vagy csak úgy simán felpakoltuk a családot és meg sem álltunk a Balatonig akár egy - egy hétvégre is. Sátor volt, hely volt, gyönyörű és felhőtlenül boldog nyarak voltak. Nyomj egy lájkot, ha Te is emlékszel!

2016. február 11. (csütörtök), 09:59