Mi még abban a korban nőttünk fel, ahol olyan nem létezett, hogy valaki minimum egy valamijét, akár kezét vagy lábát ne törte volna. Estünk - keltünk, teli voltunk foltokkal, de nem igazán zavartatott ez minket.
Hirdetés
Hirdetés
Mi még abban a korban nőttünk fel, ahol olyan nem létezett, hogy valaki minimum egy valamijét, akár kezét vagy lábát ne törte volna. Estünk - keltünk, teli voltunk foltokkal, de nem igazán zavartatott ez minket. /Egy biztos Anyuci szoknyájához nem rohantunk, hogy jaj itt meg ott van bibi\./
Hirdetés
Az sem érdekelt, ha tiszta horzsolás volt a kezünk, lábunk. Mi akkor is lecsúsztunk a betoncsúszdán, ha mondjuk a bőrt is vitte a hátsó fertályunkról esetleg a nadrággal együtt.
Hirdetés
Másztunk mi mindenre fel és estünk is mindenről le. Igen persze elvileg ma divatos, hogy éljünk a mának szóval Carpe Diem és társai és ne tekintgessünk visszafelé, mert a múlt az elmúlt... Na de hát mennyivel jobb volt az, mint ami most van. Hát érthető, ha az ember szívesen gondol vissza egy felhőtlenül boldog gyerekkorra. Nyomj egy lájkot, ha Te is játszottál még ilyen játszón! :)
2016. április 24. (vasárnap), 15:53
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Lucélia Santos: Isaura szerepe örökre legendává tetteLucélia Santos 1976-ban, mindössze 19 évesen kapta meg Isaura...
Mindenegyben blog 2024. szeptember 21. (szombat), 15:44
Emlékszel?Ettél valaha zsíros kenyeret, cukros-vizeset, lekvárosat vaj nélkül? Aprítottál forralt tejbe kiflikarikákat reggelire, vacsorára? Ebédeltél már paprikás krumplit, kemény tarhonyát, főzeléket feltét nélkül sima zöldséges vagy tojásleves után? Tudod milyen héjában sült krumplit enni lilahagymával szalonnával, töpörtyűvel, ismered a foghagymás pirítós ízét? Tudod milyen kályha mellett téli estéken vastag pulóverben mégis elégedetten kucorogni és azon vitatkozni, most ki hasogasson és hozzon be fát?
