A SZÍV A LEGINTELLIGENSEBB SZERV!Sokáig azt hittük, hogy a gondolkodás központja az agy. Kísérletek igazolták, hogy ez nem így van.

Sokáig azt hittük, hogy a gondolkodás központja az agy. Kísérletek igazolták, hogy ez nem így van.

Testünk minden szervét információkban gazdag energiamezők veszik körül. /Az egyik szerv különösen erőteljes mezőket hoz létre, amelyek az egész testre hatással vannak\./ Ez a szerv a szív. Minden szervnek vannak feladatai, a szív munkája azonban kiemelkedő. Az általa előállított és közvetített jelek szabályozó jelentőségűek. A szív folyamatosan elektromos és mágneses jeleket, nyomáshullámokat sugároz a test felé. A sejtek más-más időpontokban fogják fel ezeket a jeleket, mert azok eltérő sebességgel haladnak a keringési rendszerben.

 

A legnagyobb ritmikus, elektromágneses jel a szívből indul ki. Érzelmi mintákkal áthatott információkat küld a test felé, és eltérő dobogási mintákkal válaszol a pozitív és a negatív érzésekre. A szívnek az érzésekre adott egyenletes vagy egyenlőtlen dobogása hangolja be az idegrendszer, a többi szerv és a mirigyek működésének ritmusát. A pozitív érzelmek, mint például a szeretet, a hála, az elismerés, másféle szívmintákat eredményeznek, mint a negatív dolgok, például a düh vagy a bánat. Az egyenletes vagy rendezetlen szívdobbanások egyenletes vagy rendezetlen hullámmintázatokat indítanak el az agy felé.

Amikor a pulzusunkat megtapintjuk, a szívünk által létrehozott nyomáshullámokat érzékeljük. Valahányszor a szívünk dobban egyet, a nyomáshullám végigfut a testünkön, eljut egészen az agyunkig, és szinkronizál, összhangba rendez minden idegsejtet. A szinkronizáló jel teljes szinkronizáló hatással van ránk. Amikor valaki koherenciában van, és a szíve egyenletesen ver, érezhetően árad belőle szeretet, a részvét vagy a hála.

Ez az a tökéletes fiziológiai állapot, amely megalapozza a tanulást és a jó teljesítményt, támogatja a test megújulásra való hajlamát, öngyógyító folyamatait. A szív rendelkezik egy saját belső idegrendszerrel, amely képes érezni, érzékelni és emlékezni, és olyan információkat állít elő, amelyek az agytól függetlenek. Tehát a bejövő információk első állomása a szív, innen haladnak tovább az agy irányában.

A test képes előre jelezni azokat a jövőbeli eseményeket, amelyek az adott személy számára érzelmi töltéssel rendelkeznek.

Egy kísérletben az alanyt olyan érzékelőkhöz kapcsolták, amelyek rögzítették az agyhullám-tevékenységet, a szívtevékenységet, valamint a szív és az agy kölcsönhatását. Egy számítógéphez ültették, ahol 6-8 másodpercenként fényképek jelentek meg, és az ő feladata az volt, hogy megnyomjon egy gombot. Az érzelmi spektrum két ellentétes oldalának megfelelő képeket váltogatták, méghozzá szokatlan sorrendben, amely nem volt sem előre rögzített, sem véletlenszerű, mivel a számítógép mindig olyat küldött a monitorra, amilyet az alany teste kiválasztott.

Meglepő eredmények születtek, mert a test már azelőtt válaszolt, hogy a képek megjelentek volna. A szervek közül pedig elsőként a szív reagált. A jeleket az agyba küldte, majd az agy juttatta el azokat a többi szervhez. A test válasza után már tudatosan is felfogjuk a történéseket. A szívben található idegsejtek ugyanúgy rövid és hosszú távú memóriával rendelkeznek, mint az agy, és képesek az információk feldolgozására is.