A VÉGBÉL- ÉS A VASTAGBÉLRÁK FIGYELMEZTETŐ TÜNETEI
A végbél- és a vastagbélrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés. Azonban ha figyelünk a tünetekre és a kockázati tényezőkre, a betegség időben felismerhető, eredményesen szűrhető. /Írásunkban a figyelmeztető tünetekre és állapotokra hívjuk fel a figyelmet\./
A betegség és a tünetek részletezése előtt érdemes egy kicsit megismerni a végbél és vastagbél anatómiáját és funkcióját.
A vastagbél kb. 1,5 m hosszú szerv, mely a hasüregben, fordított U betű formában helyezkedik el. A jobb alhasban található a vakbél, melybe a vékonybél is szájadzik, és itt találjuk a féregnyúlványt is.
A vastagbélbe kerülő anyag már csak vizet, emészthetetlen rostokat, ásványi anyagokat tartalmaz. A vastagbél felsőbb szakaszában még vízvisszaszívás történik, az alsóbb szakaszok azonban már csak raktározó funkciót töltenek be, és ez a terület szabályozza a székelés ritmusát is.
EGYRE GYAKORIBB
A végbél- és vastagbélrák előfordulási gyakorisága az utóbbi 30 évben 3-4,5-szeresére emelkedett. E tendencia eredménye az lett, hogy a betegség a rosszindulatú daganatos megbetegedések között – mindkét nem esetében – a 2. leggyakoribb betegséggé vált. Ez ma Magyarországon évente kb. 7500-7800 új megbetegedést jelent, és ebből több mint a páciensek fele – kb. 5000 fő – ebben a kórban hal meg a kései felfedezés miatt.
Sajnos nagyon sokan nincsenek tisztában azokkal a vészjelző tünetekkel, melyek a bajra utalnak, pedig egyes felmérések szerint 100 ember esetén kb.
A betegség a 40. év alatt nagyon ritka, az 50. év felett azonban ugrásszerűen nő az előfordulása.
A daganatos betegségek közül a végbél- és a vastagbélrák a legjobban és a legeredményesebben szűrhető betegség!
FIGYELMEZTETŐ TÜNETEK
A rákos betegség kialakulását megelőzi a vastagbél-polip növekedése. (Polip: a bél belfelszínén növekedő, hosszú ideig jóindulatú szövetszaporulat.) Ezt hívják rákmegelőző állapotnak, mely – ha időben fedezik fel – tökéletesen gyógyítható.
A vészjelző tünetek és állapotok ismerete már önmagában lehetőséget ad arra, hogy a páciens – típusos panaszok esetén – ne fél- vagy egyéves késéssel forduljon orvoshoz.
MELYEK AZOK A VÉSZJELZŐ TÜNETEK, AMELYEKKEL TANÁCSOS ORVOSHOZ FORDULNI?
- 40 év felett minden emésztőszervi panasz
- visszatérő hasi fájdalmak
- a székelési ritmus tartós megváltozása (frissen kialakult szorulás, szorulás-hasmenés váltakozása)
- székelés után megmaradó székelési inger, vagy inkomplett kiürülés érzés
- véres széklet, vér a székletben (sokan csak aranyérre gondolnak, pedig gyakran polip vagy tumor vérzik)
- vérszegénység
- frissen kialakult alsó végtagi visszér vagy visszér-trombózis
- tisztázatlan okú fogyás
- tisztázatlan eredetű, elhúzódó lázas állapot
MELYEK AZOK A VÉSZJELZŐ ÁLLAPOTOK, AMELYEKKEL MÉG PANASZMENTESEN IS ÉRDEMES ORVOSHOZ FORDULNI?
- ha a családban előfordult végbél- és/vagy vastagbélrák (1-3. fokú rokonságig visszamenőleg)
- ha az 1. fokú rokonságnál méh-, petefészek-, emlő-, prosztatarák vagy vastagbélpolip fordult elő
- gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél, még panaszmentesség esetén is, 7-8 év után
- ha a betegnél korábban vastagbélpolip-eltávolítás, vagy végbél-, vastagbéltumor miatti műtét történt.
A fentiekben felsorolt állapotok esetén az átlagrizikónál nagyobb esély van a végbél- és/vagy vastagbélrák kialakulására.
MIKOR ÉRDEMES ELKEZDENI A SZŰRÉST?
A szűrést 40 éves kortól már érdemes elkezdeni, de azon családokban, ahol az 1-2. fokú rokonságban valamelyik családtag már 35 évesen vastagbélrákban szenvedett, ott 10 évvel korábban – a fenti példánál maradva – már 25 éves kortól el kell végezni a szűrést.
MILYEN SZŰRÉSI LEHETŐSÉGEK VANNAK?
- évente, kétévente széklet-vérteszt elvégzése, kiegészítve 3-5 évente részleges vastagbéltükrözéssel vagy
- 10 évente teljes vastagbéltükrözés
Forrás:Dr Kolbenheyer Erik
2014. május 18. (vasárnap), 19:16
Oldalunk a tájékozódásodat segíti, de konkrét orvosi kérdésekkel, panaszoddal fordulj kezelőorvosodhoz!
