Szeretném leírni az én tapasztalatomat a magyar egészségüggyel kapcsolatban. Én egy 28 éves lány vagyok, budapesti lakos. Tavaly augusztusban kaptam az első pánikrohamomat. Nem volt oka, nem volt úgynevezett "trigger". /Párommal, akit szeretek már 7 éve otthon ültünk, néztünk valami műsort és nagyokat nevettünk amikor lecsapott\./
Másnap háziorvos azonnal, Frontint irt egy EKG után, 2x30 szemeset es utamra bocsátott azzal, hogy ha nem jó akkor pszichiáter. Egészen decemberig jó volt. Decemberben elmentem hozza egy kisebb problémával, akkor mondta, hogy "na nézzük meg hogy állunk jóisten színe elött, csináljunk egy nagyrutint" - Elmentem, december 20-an a vérvételre, 21-re lelet meglett, csomó csillag volt benne, de azt mondta, hogy annyira picik az elteresek, hogy o ezt inkább egy teljesen jó leletnek értékeli.
A TSH hormon 3,8 volt es 4 a felső határ. - Ennek később még szerepe lesz.
Nézek páromra, mondom megjött. Azt mondta, hogy nem lehet. Menjek, nézzem meg. Csakugyan elkezdtem vérezni. SOTE Nőgyógyászati klinikát azonnal felhívta párom, hogy mi történt, égre földre esküdöztek, hogy az Escitil nem okoz ilyesmit.
Tényleg igy történt, vérzés elállt mihelyst kiment belőlem az Escitil. Maradtam hat en meg a Frontin. Közben február vége fele jött a hónalj árkomba egy hatalmas csomó. Szerintem kemény volt, a radiológus szerint nem :) . Háziorvoshoz elmentem, irt fel Sirdalud tablettát, mondván, hogy izomcsomó. Sirdalud az mindent csinált, csak azt nem, amit kellett volna. Nosza, hát, elküldött a reumatológiára.
Innen indul a sztori érdekes része. Elmentem a 16. kerületi Arvai Barta Med magánklinikára ultrahangra, megmondtam , nem érdekel mennyibe kerül, én most ide elmegyek, vélemények alapján a radiológus doktornő is jó volt. Való igaz, nagyon kedves, odafigyelő, mindent elmagyarázó doktornő fogadott 14 ezer forintért. Azt mondta, hogy nem daganat, az ott virítana a monitoron fekete pacával ha valamilyen daganat lenne, latja az ínakat az izmokat a nyirokcsomókat, semmi gond nincs vele, semmit nem kell vele csinálni, akkor menjek hozza vissza, hogyha elkezdne nőni, vagy fájni.
Viszont, mivel túlsúlyos vagyok, mondta, hogy megnézné a pajzsmirigyemet, ha nem baj, természetesen nem kell kifizetni, csak őt érdekeli, hogy mi az ábra odabent. Amikor meglátta a pajzsmirigyem az UH-n, csak annyi hagyta el a száját, hogy "ajjaj". Utána elmagyarázta, hogy a PM átmerője mindösszesen 8mm es dupla ennyinek kellene lenni, valószínűleg ez okozza a pániktüneteket, a fogyni nem tudást egészséges életmód ellenére is. Ráírta a leletre a háziorvosnak, hogy milyen pajzsmirigy hormon vizsgalatokat kellene csinálni lehetőleg rohadt sürgősen, mert ez nem tegnap lett 8 mm kicsi.
Múlt héten lementem a háziorvosomhoz, akinek az orra alá dugtam a papírt az ultrahangról, a diagnózisról, valamint a tanácsról. Ram nézett es annyit közölt az orvos: "Hat igen valóban, akkor minden kétséget kizáróan a pajzsmirigy okozza a problémát. De nem áll módomban beutalót adni mert a decemberi vérleleten a TSH hormon épp határon van." Hozzáteszem, most perpillanat 2 hete menstruálok, ma voltam nőgyógyásznál aki szinten azt véleményezte, hogy nagyon bátor a háziorvosom aki ezt nem akarja kivizsgáltatni, mert erre nagyon gyorsan gyógyszer kell, mert most már a legváltozatosabb tüneteket produkálja a szervezetem es teljesen tehetetlen vagyok ellene.
A nőgyógyász magyarázta el, hogy elég masszív hormon hiányom van szerinte nem csak egyfele hormonból, és valószínűleg a pánik oham volt a szervezet utolsó nagy segélykiáltása, hogy menjek el orvoshoz, ezek a kretének meg a Frontint kezdtek el belem tolni és ezt a háziorvosomnak mint belgyógyásznak kötelessége lett volna felismerni hiszen könnyen látható tünetei vannak, száraz bőr, száraz ajkak, túlsúly, halvány sárgaság a bőrön, ő Hashimotora tippelt igy végeredmény nélkül.
Kérdem én tényleg itt tart a magyar egészségügy? Hogy fizetem minden hónapban a TB-t, es áprilisban "csak" 100 ezer forintomba fog kerülni az, hogy magán klinikán megcsinálják azt, amit a háziorvosnak kellett volna megcsináltatnia? Neki ebből valamilyen hátránya származik? Mit tudok ez ellen tenni? Érdemes ezzel betegjogi képviselőhöz fordulni?
Köszönettel: Krisztina
Az elmúlt hetekben felfigyeltem egy interneten keringő cikkre, amely majdnem horror stílusban rémisztgette az olvasókat azokról a bizonyos „benzodiazepinekről”. Ezért fontosnak tartottam egy pár említést tenni ez ügyben.A benzodiazepinek pszichoaktív vegyületek, nyugtató, altató, izomlazító, szorongásoldó és epilepsziás görcs elleni hatásaik miatt használják szorongás, álmatlanság, nyugtalanság, rángógörcsök, alkoholmegvonásos tünetek esetében, műtéti vagy fogászati beavatkozások előtt is.
Hazánkban a legismertebb és leginkább használt benzodiazepinek az alprazolám (Xanax), diazepám, nitrazepám, klonazepám (Rivotril).Egy tanulmány kimutatta, hogy a benzodiazepinek használata a kor előrehaladtával egyre gyakoribb.A benzodiazepinek általában biztonságos és hatékony gyógyszerek rövid távú alkalmazás során, bár kognitív károsodások vagy paradox hatások, mint például a fokozott agresszió vagy gátlástalan viselkedés időnként előfordulnak.
Használatuk hosszabb távon nem javasolt, mivel kiválthatnak toleranciát, függőséget, a szerek elhagyásakor pedig súlyos megvonási tünetek jelentkeznek, ilyen jellegű addikció esetén szükséges a korházi beutalás. A benzodiazepinekkel kapcsolatban, sajnos, egyre gyakrabban előfordul súlyos gyógyszer-visszaélés.A 65-80 évesek 9%-a használ ilyen jellegű gyógyszert, míg a 18-35 évesek csupán 3%-a.
A 65 év fölöttieknél gyakori az a tény, hogy ezeket a szereket hosszú távra írja fel nekik az orvos, a legtöbb esetben viszont ez az orvos nem pszichiáter (hanem leggyakrabban a családorvos). Ennek az oka nem más, mint a szakemberek közti kommunikációhiány.Az idős emberek leginkább veszélyeztetettek a benzodiazepinek káros hatásai iránt, és mégis, ennek a rizikócsoportnak írják fel a leggyakrabban őket.
A benzodiazepineket súlyos függőséget okozó szereknek kell tekinteni, és ennek fényében szigorítani felírásuknak körülményeit.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy veszélyesek-e a benzodiazepinek, azt kell mondjam, hogy hosszútávon rendszeresen használva őket: igen, veszélyesek. Kellő körültekintéssel, szigorú javallatokat figyelembe véve és csak szakorvos előírása szerint szabad őket használni!
dr. Birtalan KatalinElmegyógyász szakorvosSzupervízió alatti pszichoterapeutaElérhetőség: birtalankatalin@yahoo.comForrás
2019. január 27. (vasárnap), 11:19
Oldalunk a tájékozódásodat segíti, de konkrét orvosi kérdésekkel, panaszoddal fordulj kezelőorvosodhoz!