/“Mára a nyírfacukor jelző lényegében nem több, mint egy romantikus hangulatú reklámkifejezés\./
Hirdetés
” – Felesleges a kristálycukornál jóval drágább nádcukrot megvenni, mert ugyanaz az anyag. A szintén méregdrága nyírfacukornak kevés köze van a nyírfához, sokkal inkább a kukoricához áll közel, a barna cukor pedig csak szín...
Újabb illúziórombolás következik.
Az alapélelmiszerek közül az egyik legtöbbet támadott termék a kristálycukor, amelyből évente fejenként közel 30 kilót fogyasztunk.
A támadásoknak van alapja, mivel a túlzott cukorfogyasztás egészségtelen. Emiatt az utóbbi időben egyre népszerűbbé váltak a hagyományos kristálycukrot helyettesítő termékek, például a nád- vagy a nyírfacukor, ám utóbbiak jóval drágábbak a sima kristálycukornál. A kilós ár ezeknél bőven ezer forint felett van, míg a kristálycukor 200 forintból megvan.
Kristálycukor vs nádcukor .
Az említett drága cukrokkal viszont akad probléma, mármint nem feltétlenül érnek annyit, mint amennyibe kerülnek.
Szigeti Tamás, a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary üzletfejlesztési vezetője a Mindenár.hu-nak azt mondta, a nádcukor táplálkozástudományi és élelmiszerbiztonsági szempontból semmiben sem különbözik a répacukortól: mindkettő szacharóz. A szakzsargon szerint 1 darab glükóz- plusz 1 darab fruktózgyűrűből álló diszacharidról van szó. (A cukorvizsgálatok kulisszatitkairól a laboratorium.hu cikkében olvashat bővebben.)
Ha drágább, az a távoli termőterületekről való szállítási költségből adódik.
Márpedig szükség van az importra, mivel a magyarországi cukorgyárak többsége bezárt, az egyetlen meglévő, kaposvári üzem pedig csak a magyarországi fogyasztás harmadát képes fedezni.
Nem cukor, alkohol .
A másik, szintén drága termék, a nyírfacukor nem cukor, hanem cukoralkohol
: xillitolnak (xillit) hívják szaknyelven.
“A xilitol a xilóz nevű aldopentózból származtatható cukoralkohol, amit édesítőszernek használnak. Felfedezhető a zöldségekben, gyümölcsökben, sőt maga az emberi test is termeli. Nagyobb mennyiségben hemicellulóz tartalmú növényi rostból állítják elő. Nyírfacukor néven is ismert, ami egy magyar fantázianév a xilitolra, és arra utal, hogy a xilitolt először nyírfából vonták ki, neve ellenére azonban ez is kukoricarostból készül.
Hozzá kell tenni: megoszlik a tudósok között az is, hogy mennyit és mennyire számít az, hogy hogyan kerül be a szervezetbe egy anyag. A fluoridot pl. – amivel fogat mosunk és megiszunk – is bevisszük a szervezetünkbe, ha gyümölcsöt és zöldséget eszünk. Lényeges különbség, hogy az egyik esetben egy izolált, laboratóriumban előállított anyagról van szó, a másikban pedig a természetben, egyéb, más anyagokkal együttesen fellelhető anyagról, tehát vegyületről van szó. Ezáltal a reakcióba lépés is máshogyan realizálódik a szervezetben. – a szerk.
Kezdetben a nyírfa kérgéből állították elő enzimes bontással, de mivel annyi nyírfa sehol nincs, amennyiből az igényeket ki lehetne elégíteni. Ezért más megoldásra volt szükség. “Elő kellett venni a nyírfa helyett a kukorica szárát. Mára a nyírfacukor jelző lényegében nem több, mint egy, romantikus hangulatú reklámkifejezés” – fogalmazott Szigeti.
Az tény, hogy a nyírfacukornak hívott terméknek jobb a glikémiás indexe, mint a sima kristálycukornak, ez természetes, mert nem cukor, hanem egy teljesen más anyag. Szigeti hozzátette: a nádcukornak azonban ugyanaz az indexe, mint a kristálycukornak, hiszen ugyanaz az anyag.
A cukorügyben fontos megemlíteni a szintén egészségesebbnek kikiáltott barnacukrot, amelyet szintén a helyén érdemes kezelni. Semmivel sem egészségesebb, mint a kristálycukor, a színe onnan származik, hogy kevésbé tisztítják meg, így a cukorban lévő melasz nagyobb mennyiségben marad benne.
NÉHÁNY TANULSÁG LEVONHATÓ
Jobban szét kell nézni. Még annak is, aki “szakavatott” a vásárlásban, és úgy gondolja, hogy átlát a márketingködön.
A gyártók, a média, a tőke által az emberek elé állított kép egy óriási lufi. Ami kitakarja a valóságot. És ez csak egy. A vásárló abban a hitben van, hogy a futószalagra tett csomag másmilyen hatással bír a barna- és nádcukor esetében, mint amit korábban használt(répacukor=kristálycukor). A nyírfacukor doboza pedig hiába szép zöld, a benne található anyag nem találkozott már egy ideje a nyírfának kérgével.
Szigeti Tamás elmondása, ha maradéktalanul helytálló, akkor elgondolkodtató az is, hogy a bioboltok jórészében kapható fent említett(barna és nád) cukrok nagyrésze átverés, mivel ugyanarról az anyagról beszélünk. Jó ha tudjuk, hogy a bioélelmiszerekre is egyre nagyobb a kereslet a társadalom ébredezőbb egy-én-ei miatt, tehát a piacon létrejön egy új szükséglet. Aminek kielégítésére van több ezer forintos átverés.
Szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy a nád és barnacukor az átverés! És az egyértelműség kedvéért kiemelni, hogy a nyírfacukor esetében pedig nem is nyírfa az alapösszetevő(ez pedig erősen megtévesztő!). A sima xilit olcsóbban beszerezhető! Példa: Ha visszagondolunk, csak azóta van a C-vitaminnal egy árban az aszkorbinsav, mióta elterjedt az internet segítségével: jobban járunk pénzügyileg és felszívódás tekintetében is az aszkorbinsavval.
A megtévesztés eredményeképpen létrejövő jelenséget joggal nevezhetjük Csöbörből – Vödörbe algoritmusnak.
