Száműzött haszonnövényünk a kender: az ősmagyar kenderes gyógyításról...
Napjainkban a kenderről mindenkinek a könnyűdrog, a kendermagról pedig a drog mellett kiállók egyesülete jut az eszébe. Magáról a növényről csak kevesen tudják az igazságot. /Széles körű felhasználásával rengeteg téren megváltoztatná az életünket\./
A Cannabis Sativa ősidők óta köztiszteletnek örvendő, sokrétűen felhasználható, rendkívül alkalmazkodó gyomnövény, amely ipari, természetes változata nem, vagy csak elenyésző mennyiségben tartalmaz THC-ét.
A növény őse feltehetőleg Ázsiából, a Himalája lankásabb völgyeiből származik. Legrégibb nyomai a kínai kultúrában lelhetőek fel, i.e. 6500- ból, amikor is az erős rostokból ruhákat, hálót, kötelet készítettek.
A kender szó angolul kötelet jelent. A kenderből készült ruhaanyag a kanavász, amit vitorlaként is használtak régebben, mivel akkoriban ez volt az egyetlen anyag ami nem (vagy csak lassan) rohadt meg a tengervíz hatására. Valójában időszámításunk kezdete előtt az 5. századtól egészen a 19. századig minden hajó vitorlázatának a 90%-a kenderből készült.
Ahogy az ősi tengerészek ruhája is kenderrostból volt szőve, úgy a 20.
Az ősi Kína első gabonája. A Cannabis mag volt a korai Kína egyik első gabonája. A magokat étellé őrölték, egészben megpirították, vagy főzeléket főztek belőle. Ma már tudjuk, hogy a kender magja nélkülözhetetlen forrása proteinnek és olajnak. A szójához hasonlóan magas a fehérjetartalma, csak annál gazdagabb esszenciális zsírsavakban, vitaminokban, könnyebben kinyerhető belőle a fehérje és jobban is hasonlít az emberi testben lévőre. Íze a dióhoz hasonlít.
A kender felhasználási területei.
A rostját például már tízezer éve, a fazekassággal egy időben kezdték szövésre használni. Kínában 4700 éve ismerik és termesztik. Nyugat-Európában napjainkban újra reneszánszát éli a kendermag, még az olyan országokban is, ahol régebben egyáltalán nem ismerték.
Mivel kétlaki virágja közül a nőivarú tetra-hidro-cannabiol (THC) molekulát tartalmaz, voltaképpen az egész növény tiltólistára került az Egyesült Államokban, és egyre több országban. Pedig maga a növény rendkívül sokoldalú, minden része felhasználható.
A gyökere mélyre hatol, megköti és átszelőzteti a talajt, meggátolja az eróziót. Szára 15-20 százalék rost mellett 80-85 százalék fás anyagot tartalmaz, magas cellulóz tartalommal. Rostja felhasználható a csipkefinomságú szőttesektől a durva ponyváig, geotextiliág. Fás része, a pulpa (vagy csepű) kiváló papíralapanyag, bútorlap, építőipari szigetelő, kisállat- és lóalom. De a bioüzemanyag gyártására alkalmas növényi pépeknek is egyik legjobb forrása.
Levélzetében négyszáz féle vegyületet mutattak ki, s ezek közül hatvannak a gyógyító hatása is ismert. 1850 és 1937 között az amerikai gyógyszerkönyvek százféle betegség elsődleges gyógyszereként említették. Füstöléssel és szájon át is alkalmazható. Újabb kutatások alapján bebizonyosodott, hogy eredményesen alkalmazható az asztma, a zöldhályog, az anorexia, a daganatos betegségek, az epilepszia kezelésében, illetve a kemoterápia mellékhatásaként keletkező hányinger csökkentésére.
A termése, a kendermag egyedülálló a Földön létező több mint három millió ehető növény között.
Ideális arányban tartalmaz minden esszenciális aminosavat, 65% edestin globulint, albumint (emberi fehérjével rokon), amely azonnal felszívódik, és immunglobulinok (pl. gamma-globulin) keletkeznek belőle. Hidegen sajtolt olajában 55 százalék linol- és 25 százalék linolénsav van, ebből kiemelkedően értékes a gamma-linolénsav, illetve omega-3 zsírsav is található benne, ezek szabályozzák a vitalitást, az elmeállapotot, az oxigéncserét, gátolják a vírusok és baktériumok bejutását a sejtekbe, és teszik átjárhatóvá az artériákat.
További felhasználási területei lehetnének újra.
1. Papír és karton termékek
A több mint hét évtizeddel ezelőtti valóságátírási kísérlet eredeti célja nem egy akkor még legális élvezeti cikk démonizélása, hanem egy dollármilliárdokat érintő papíripari játszma lezárása volt. A befeketítés azonban jobban sikerült a vártnál: arra, hogy a kenderből papírt (is) lehetne gyártani (méghozzá olcsóbban, mint a fából), arra ma már szinte senki nem emlékszik.
A kender hónapok alatt kinő a learatása után, nem úgy mint a fák amelyeknek legalább 30 év kell. A kenderpapír nem sárgásodig mert természetesen savmentes.Tudtátok, hogy a függetlenségi nyilatkozatot is kenderpapírra írták meg Amerika honatyái? A kendert 7-szer lehet újrahasznosítani, míg a faalapú papírt csak háromszor. A kender papírt nem kell fehéríteni klórral, elég hidrogén-peroxiddal amely sokkal környezetkímélőbb anyag. A kender rostjai ideálisak a papírgyártáshoz: hosszúak, egymásba akaszkodnak, olyan nagy szakítószilárdságú és egyenletes minőségű papírt lehet belőlük előállítani, mint a legdrágább fákból. Túl jót (ráadásul túl olcsón) – ez lett a kender veszte. A kender- és a faalapú papírgyártás a múlt század 30-as éveiben fej fej mellett fejlődött. Aztán valaki feltalálta a kenderhámozót (ami egyszerűen képes elkülöníteni a szár értéktelen részeit a hasznos rostoktól) és a kenderpapír hirtelen óriási innovációs előnyhöz jutott. Akik a fatermék-vonalba invesztáltak – a ma is ismert nevek közül például a Hearst vagy a Dupont – ennek nem igazán örültek, hiszen veszni látták addigi befektetéseiket.
2. Ruházat és szövetek
Szövetnek, a kender lenne az optimális választás. Érdekes módon, minden egyes mosás alkalmával egyre puhább és puhább lesz. A jelenleg használt növényi eredetű ruhaanyagoknál sok növényvédő szert kell alkalmazni amelyek ki tudja, hogy milyen hatással lehetnek a bőrünkre a későbbiekben. Fontos megemlíteni azt is, hogy egy holdnyi kender pont annyi anyagot produkál mint 2-3 hektárnyi pamut.Hát nem fantasztikus ez a növény? 4-szer jobban melegít mint a pamut!
3. Műanyagok és építőipar
Tudtátok, hogy Henry Ford készített egy autót olyan anyagból amely végül sokkal könnyebb és az acélnál 10X erősebb lett? Na vajon melyik anyag volt ez? Naná, hogy a kender. Számtalan anyagot lehet kivariálni a kender rostjaiból: különböző építőanyagokat, farostokat, szőnyeget, stukkót, cement tömböt, szigetelést, és műanyagokat. A kenderből készült fal nem rohad, penészmentes, akár 500 évig is kitarthat, ja és mit mondtam előbb a tűzálló képességeiről? A kenderből készült műanyagokkal teljesen le tudnánk váltani az olajalapú műanyagokat.
4 Üzemanyag
A kendert két féle módon lehet üzemanyaggá alakítani: a kendermagokban lévő olaj kisajtolásával amit aztán biodiesellé alakíthatunk, vagy az erjesztett szárából etanolt és metanolt csinálunk. A biodiesel teljesen lebomló, nem szennyezi a levegőt. Állítólag még a kipufogóból jövő illata is kellemesebb. Bár a kender nem a legjobb elérhető alternatívabb üzemanyag, de a használatára való áttérés nem jelentene sarkalatos változtatásokat a jelenlegi autógyártóknak.
5. Táplálkozás
A vegetáriánusoknak különösen ajánlott, mert kiegyenlített táplálék-forrás. A kendermag természetesen nyersen a legjobb, de pirítva éppúgy fogyasztható, mint a napraforgó vagy a tökmag.
Az adagolása: egy-egy evőkanállal, étkezések előtt, naponta háromszor.
Megőrölve belekeverhető a kenyértésztába, rászórható a főtt tésztára mák helyett, de bio-margarinnal keverve és zöldfűszerekkel ízesítve kitűnő pástétom készíthető belőle. Saláta-keverékben egészben vagy őrölve egyaránt finom. A magokat kézben összedörzsölve kell hántolgatni, és szeletelve, pépesítve kender-vajként fogyasztható. Desztillált vízzel turmixolva kender-tej nyerhető belőle. Müzli-adalékként is kiegészítheti a napi táplálékot.
Desszertként aszalt gyümölccsel keverve, pattogatott amaranttal vagy kukoricával gombóccá formálva ugyancsak elkészíthető. Fogyasztásának az emberi kreativitás ad korlátlan lehetőséget.
Jó tudni! A kendermagot lehetőleg hűvös helyen kell tárolni, mert a napfény és levegő hatására az oxidációja avasodással jár.
A kendermag már így is az egyik legtáplálóbb élelmiszerként ismert. Szinte mindent tartalmaz amire a szervezetünknek szüksége van: magnézium, kálium, rostokban gazdag, szinte minden vitamin és valamennyi ásványi anyag fellelhető benne. Tartalmaz omega 3 zsírsavakat és a fehérjetartalma 25%-os
Mint látható, kender kiváló választás lenne már csak a fentebb felsorolt okok miatt. Szinte minden belőle kialakított dolog biológiailag lebontható.
6. Gyógyszer
A történelem során a kendert mindig is orvosságként kezelték.Az 1800-as évek végén és a századfordulón az orvosi szakirodalom faltól falig a kenderről szólt. Kenderből készültek a gyógyszerek világszerte. Aztán hirtelen, a 20. század elején az Egyesült Államokban létrejöttek különböző egészségügyi alapítványok. Az empirikus tudományon alapuló gyógyszereket félrelökték, helyettük vegyszerekből kezdtek előállítani orvosságokat.
OSZD MEG másokkal is!
Forrás: Magyar oldal
Forrás: avilagtitkai.com
2019. február 16. (szombat), 17:36
Oldalunk a tájékozódásodat segíti, de konkrét orvosi kérdésekkel, panaszoddal fordulj kezelőorvosodhoz!
