1 perce érkezett! Gyászba borult az egész MAGYARORSZÁG – Tragikus hírt kaptunk– hatalmas név távozott közülünk!
95 éves korában meghalt Lator László költő, műfordító, esszéista, tanár – írja a Könyves Magazin. A hírt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia is megerősítette az MTI-nek.
/A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth\-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, tanár, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja 1927\-ben született Tiszasásváron\./
A második világháború idején, 1943-ban behívták leventének, és előbb amerikai, majd szovjet hadifogságba került, a breszt-litovszki fogolytáborba szállították. 1945-ben került vissza az akkor már a Szovjetunióhoz tartozó szülőhelyére, ahonnan szerencsésen átszökött Magyarországra, és Makóra ment a szülei után. Tanulmányait a makói gimnáziumban folytatta.
A budapesti tudományegyetemen magyar-német szakos diplomát szerzett, négy évig tanított a körmendi gimnáziumban, majd Budapestre költözött.
Tekintélyes fordítói életművel büszkélkedhetett: Victor Hugót, La Fontaine-t, Shakespeare-t is fordított. Negyvenkét éves volt, amikor megjelenhetett első verseskötete (Sárangyal). 1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője volt.
Biztos ízlésű, hatalmas szaktudású szerkesztőként vezető szerepet játszott abban, hogy a világirodalom a legmagasabb szinten honosodott meg magyarul, neki köszönhetjük többek között a Klasszikus orosz költők, valamint A világirodalom legszebb versei című antológiákat is.
Tíz éve, a Könyves Magazinnak adott interjúban beszélt arról, hogy amikor a Könyvhivatal nevű cenzúraintézmény 1948-ban megalakult, az övé volt az egyik első könyv, amit betiltottak- arra hivatkozva, hogy a részben nyomasztó háborús élményeiből, fogolytábori tapasztalataiból összeálló kötet versei túl pesszimisták.
„Akkor nem írhattunk, jött a hallgatás és műfordítás korszaka, amikor abból éltünk, hogy fordítottunk” – mesélte, bár később többször hangsúlyozta, hogy „a műfordítás nem szükséges rossz, hanem nélkülözhetetlen jó”.
Kevés versű költő, az 1948-as cenzori elhallgattatás után csak 1969-ben jelentkezett kötettel, amelynek a Sárangyal címet adta. Későbbi kötetei közül kiemelkedik az 1986-os Fellobban, elhomályosul, majd a 2007-es Az egyetlen lehetőség című, válogatott költeményeit közreadó könyve.
Lator László 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 1998-tól 2008-ig ügyvezető elnöke volt. Számos rangos elismerés birtokosa, amelyek közül a József Attila-díjat 1972-ben, a Kossuth-díjat 1995-ben kapta meg.
2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetésben részesült.
2023. július 17. (hétfő), 16:59
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
