/Bayer Zsolt is megszólalt a Seszták Miklós büntetőügyében megtalált, több mint hatmilliárd forint értékű készpénz ügyében\./
Bayer Zsolt szerint csak két magyarázat létezhet
A Magyar Nemzetben „Két eset lehetséges” címmel megjelent véleménycikkében Bayer Zsolt egyáltalán nem fogta vissza magát. A Seszták Miklóshoz kapcsolódó büntetőeljárásban előkerült milliárdok történetét vizsgálva arra jutott, hogy szerinte kétféleképpen találhatták meg a hatóságok az elrejtett készpénzt.
Az első lehetőségként azt vetette fel, hogy Seszták Miklós vagy egy másik érintett vallomást tett, és elárulta a pénz rejtekhelyét.
Második forgatókönyve már jóval súlyosabb feltételezés: Bayer szerint az is elképzelhető, hogy maguk a hatóságok rejtették el a milliárdokat, majd később látványos akció keretében megtalálták azokat.
A publicista kategorikusan kizárta, hogy a nyomozók véletlenül bukkanhattak volna a hatalmas összegre.
Csakhogy az, hogy egy kutatás eredményes volt, önmagában nem bizonyítja, hogy előzőleg bárki megrendezte volna a megtalálást. A nyomozók munkáját más bizonyítékok vagy információk is segíthették. A konkrét felderítési módszerről egyelőre nincs elegendő nyilvános információ.
Harminc év börtönt emlegetett – saját politikai oldalának szereplőit sem kímélte
Bayer írásának egyik legfeltűnőbb része, hogy nemcsak a hatóságokkal szemben fogalmazott meg súlyos feltételezést, hanem Seszták Miklós és esetleges társai büntetését is követelte arra az esetre, ha bebizonyosodna a bűnösségük.
Így fogalmazott:
A második forgatókönyv esetén azok számára követelne ugyanilyen súlyos büntetést, akik esetleg megrendezték volna a pénz megtalálását.
Mandula Viktor írását pedig változtatás nélkül ideteszem fogalmazott:
„Mielőtt csontra elhinném az erdőben elásott milliárdokról szóló sztorit, azért lenne néhány kérdésem. Szerettem volna ítéletalkotás előtt teljeskörűen tájékozódni a témában, de jelen idő szerint egy hárommondatos (!) NVVH-közleményen, egy egyperces összevágott videón és Magyar Péter gőgös Facebook-posztjain kívül semmilyen érdemi információ nem áll rendelkezésre.
Nem tudjuk, hogy az NVVH hogyan találta meg a saját 1-2 éves költségvetésére elegendő pénzt. Seszták adta a kezükbe a kincskereső térképet? Lehallgatták? Megfigyelték? Valaki köpött?
Ami még gyanúsabb: a közlemény szerint a talált pénzt már be is fizették az államkincstárba.
Hogyan fizethettek be azonnal az államkincstárba olyan pénzt, amelynek nem tisztázott a tulajdonviszonya? Nem a bíróság dönt egy jogerős ítélettel arról, hogy kié a pénz, honnan van, és mi legyen a sorsa?”
A 30 éves börtönbüntetés azonban Bayer politikai véleménye, nem valamely hatóság által bejelentett büntetési tétel vagy bírósági döntés. Az esetleges büntetőjogi felelősségről kizárólag a megfelelő eljárásban, bizonyítékok alapján lehet dönteni.
Figyelemre méltó, hogy a Fideszhez közel álló publicista ilyen súlyos következményt sürgetne akkor is, ha a volt Orbán-kormány miniszterének érintettsége bizonyosodna be.
Pontosan mennyi pénzt találtak a nyomozók?
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) 2026. november 13-án kiadott, az MTI Nemzeti Közleménytárában is megjelent hivatalos tájékoztatása szerint a nyomozók két napon át több helyszínen végeztek összehangolt kutatásokat.
Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád vármegyében erdőkben elásott, különböző épületekben elrejtett és széfben tárolt készpénzre bukkantak.
A hivatal által közölt pontos összegek:
A pénz forintra átszámított összértéke megközelítette a 6,5 milliárd forintot.
A hatósági közlemény alapján a lefoglalás ténye ellenőrizhető, a pénz tulajdonjogát és eredetét azonban ettől még külön kell tisztázni.
Seszták Miklós ügyvédje, Papp Gábor a Telexnek hangsúlyozta: a hatósági közlemény nem állította, hogy a megtalált pénz a védencéé lenne. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az eljárásnak több gyanúsítottja van.
Ez lényeges különbség. Egy politikus büntetőügyében előkerült pénz nem válik automatikusan az adott politikus bizonyított tulajdonává.
Az államkincstárba került milliárdok miatt is kérdések merültek fel
Bayer Zsolt publicisztikájában Mandula Viktor Facebookon megfogalmazott kérdéseit is ismertette. Mandula többek között azt kifogásolta, hogy a megtalált pénzt már a nyomozás során befizették a Magyar Államkincstárba.
Felmerült benne, hogy miként kerülhet oda olyan készpénz, amelynek eredetét és tulajdonviszonyait még vizsgálják.
Erre azonban időközben érkezett hatósági magyarázat.
Az NVVH a 444 kérdésére közölte, hogy az összeget a jogszabályoknak megfelelően, a Magyar Államkincstárnál vezetett hatósági letéti számlára helyezték.
A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet alapján a lefoglalt készpénz ilyen módon történő letétbe helyezése szabályozott eljárás. Ez nem jelenti azt, hogy az állam már véglegesen megszerezte volna a pénz tulajdonjogát.
Vagyis a gyors befizetés önmagában nem bizonyít szabálytalanságot. A pénz őrzése és annak végleges sorsa két külön kérdés – még ha a milliárdok látványa könnyen össze is mossa ezeket a közéleti vitában.
Bayer kételyei után most a bizonyítékokon van a hangsúly
A publicista írása végén még egy éles megjegyzést tett:
„U.i.: Még egy felvetés: szerintem nincs olyan hülye, aki ennyi lopott pénzt a huszonegyedik században erdőkben ás el…”
A mondat Bayer személyes értékelése, nem a pénz eredetéről szóló bizonyított megállapítás.
Közben a Seszták-ügy már a Fidesz–KDNP politikusai között is komoly vitát váltott ki. Navracsics Tibor korábbi miniszter szerint a hatóságnak hitelt érdemlően kell bizonyítania, hogy a lefoglalt milliárdok valóban Sesztákhoz kapcsolódnak. Azt is kijelentette, hogy amennyiben ez bebizonyosodik, saját politikai közösségének is újra kell gondolnia a helyzetét.
Bayer álláspontja ehhez képest más irányból közelít: súlyos büntetést követelne, de közben a hatóságokkal szemben is rendkívül komoly, egyelőre bizonyítatlan lehetőséget vet fel.
A történet politikai szempontból is kényes. Egyfelől milliárdos összegű, elrejtett készpénzről számolt be a hatóság, másfelől a pénz eredete és tulajdonosa körül továbbra is vannak megválaszolatlan kérdések.
A következő fontos fejleményt ezért nem egy újabb hangzatos nyilatkozat, hanem a nyomozás ellenőrizhető eredménye jelentheti. Kiderülhet, ki rendelkezett a pénz felett, honnan származott, és milyen információ alapján találtak rá a kutatók.
Addig pedig Bayer két forgatókönyve vélemény marad, nem bizonyított tény.
2026. november 15. (vasárnap), 14:13
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.