DRÓNOKKAL FOGJÁK ELLENŐRIZNI, HOGY MIVEL FŰT A LAKOSSÁG. AKI NEM FÁVAL, BEKOPOGNAK A BÜNTETÉSSEL! Itt a dátum – ettől kezdve senki nem fűthet fával, szénnel! >>

Szinte pillanatok alatt ki tudják deríteni, hogy melyik kéményből árad olyan füst, amely műanyag vagy egyéb hulladék égetéséből származik. Ehhez drónokat használnak olasz szakemberek az Air Pollution Control nevű kutatási projektben. /A drónokra szerelt mérőműszerrel állapítják meg, hogy a lakossági fűtés füstgázaiban milyen összetevők vannak\./

Így tiltott anyagok égetése esetén gyorsan fel tudják deríteni az elkövetőeket.

A hatékony “drón orr” 15 perc repüléssel 10 hektáros területet tud feltérképezni. A mérési eredmények segítik az önkormányzatokat is a kockázatok elemzésében és az intézkedések kidolgozásában. A Levegő Munkacsoport szerint itthon is mielőbb alkalmazni kellene az ilyen funkciójú drónokat.

Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés levegőszennyezése.

A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, de 2020 után az lesz – hangzott el a Tiszta fűtés című nemzetközi konferencián.

Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. A gyermekek életesélyeit átlagosan 6–18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő – hangzott el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Levegő Munkacsoport, a német Deutsche Umwelthilfe és a Dán Ökológia Tanács közreműködésével megrendezett eseményen.

(A városi szmog majdnem olyan rossz, mint a dohányzás.)

Rácz András környezetügyért felt felelős helyettes államtitkár elmondta, Magyarországon az elmúlt években átalakult a szállópor-szennyezettség kibocsátási oldala, és ma már kétharmad részben a lakossági fűtésből ered. A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, ez az uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz kötelező – ismertette.

A biztosi hivatal vizsgálata szerint a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban éget fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot.

Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecskekibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, addig 2013-ban már 45 százalékát. Az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért a lakossági égetés volt a felelős. Ezeket a tüzelőanyagokat ráadásul gyakran elavult berendezésekben, nem megfelelő tüzelési technikával égetik, ami tovább fokozza a károsanyag-kibocsátást. Sokszor égetnek avart, illetve hulladékot nyílt téren is.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kifejtette: egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, az e miatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadva azonban legalább 500 ezer forintba kerül a társadalomnak. A lignit esetében a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont 650 ezer forint.

A műanyag és egyéb hulladékok égetése – ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény – még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak – tette hozzá.Forrás

2019. szeptember 03. (kedd), 16:58