Ellepték az emberek a Kossuth teret - Utcára vonultak Budapesten, miután...Döbbenet ami történik
Sikítás a Parlament előtt: tizenkét pontban követeltek változást a nők biztonságáért
Közös sikítással is tiltakoztak a nők elleni erőszak és az intézményi védelem hiányosságai miatt a budapesti Kossuth téren 2026. október 30-án, pénteken. /Szervezőik az isztambuli egyezmény ratifikálását, hatékonyabb áldozatvédelmet és a női önrendelkezés tiszteletben tartását követelték a kormánytól, majd felolvasták a magyar nők tizenkét pontját\./
Kék harisnyával és személyes történetekkel tiltakoztak
Fekete kabátos női önkéntesek vegyültek el a demonstrálók között, ruhájukra pedig a résztvevők bántó, szexista mondatokat ragasztottak. Névtelenül is láthatóvá tették azokat a tapasztalatokat, amelyekről sokan korábban hallgattak: így állították fel a szexizmus élő emlékművét.
Csécsi Soma, a BRFK korábbi szóvivőjének ügyére utalt a megmozdulás elnevezése, a „Sikítozó kékharisnyák”. Eredetileg megbélyegző kifejezésből akartak a szervezők a női szolidaritás és a közös kiállás jelképét teremteni.
„Üzenjük meg Csécsi Somának, milyenek is azok a sikítozó kékharisnyák!” – hangzott el a színpadról. Válaszul a tömeg közös sikításba kezdett, majd a demonstráció végén ismét együtt kiáltottak fel a résztvevők.
Tizenkét követelés született a nők válaszaiból
Mintegy 1300 nő vett részt abban a kérdőíves folyamatban, amelyből összeállt a követeléslista. Tíz pontot előzetesen megfogalmaztak a szervezők, kettő pedig a beérkezett válaszok alapján került hozzájuk: a női egészség, valamint a menstruációs és fogamzásgátlási szegénység ügye.
Biztonságot, működő távoltartást, igazságos rendőrségi, bírósági és családjogi eljárásokat várnak az államtól. Emellett egyenlő munkáért egyenlő bért, méltó szülészeti ellátást, korszerű szexuális nevelést és a megalázó közbeszéddel szembeni fellépést sürgetnek.
Önálló követelésként jelent meg a munka és a családi élet összeegyeztethetősége, a gondoskodási feladatok igazságosabb megosztása, valamint a nők érdemi bevonása a döntéshozatalba. Rugalmas munkalehetőségeket, több bölcsődei és óvodai férőhelyet, illetve a rászorulóknak ingyenesen hozzáférhető menstruációs és fogamzásgátló eszközöket is kérnek.
Mindezek a tüntetők követelései: a felsorolás nem elfogadott kormányzati intézkedéseket ismertetett.
Önrendelkezést és segítséget kértek a kiszolgáltatott helyzetekben
Murinai Angéla író, a demonstráció egyik szervezője a gyermekvállalásról szóló döntés szabadságát hangsúlyozta. Szerinte az egészségügyi ellátás feladata a megfelelő tájékoztatás és az emberséges segítségnyújtás, nem pedig a bűntudatkeltés.
Külön követelte a szívhangrendelet eltörlését, és beszédében Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert is megszólította. Álláspontja szerint az orvosok és gyógyszerészek személyes meggyőződése nem akadályozhatja a hozzájuk forduló nők ellátását.
Újvári Bianka gyermekjogi aktivista a menedékhelyek szerinte elégtelen kapacitásáról és a segítő szakemberek túlterheltségéről beszélt. Görög Zita pedig azt kifogásolta, amikor a kapcsolattartási eljárások során szerinte nem kap megfelelő súlyt a gyermek és a bántalmazott szülő biztonsága.
Férfi felszólalók is a személyes felelősséget hangsúlyozták
Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus apaként és szakemberként beszélt a családban továbbadott viselkedési mintákról. Úgy fogalmazott, a korábban elszenvedett bántalmazás segíthet megérteni valakinek a viselkedését, de nem menti fel a felelősség alól.
„Lehetünk az a generáció, amelyik másképp csinálja” – mondta. Véleménye szerint a gyerekeknek a szülők mindennapi viselkedése mutatja meg, hogyan lehet tisztelettel vitázni, bocsánatot kérni és elfogadni a másik határait.
Szűcs Gergely kommunikációs tréner önvizsgálatot és együttműködést kért a férfiaktól. Arra biztatta őket, hogy hallgassák meg a nőket, vegyék komolyan a tapasztalataikat, és saját határátlépéseikkel is nézzenek szembe.
Huszonhétezernél több aláírás után a kormánytól várnak lépést
Október 11-én magyar női lapok közös kampányt indítottak az isztambuli egyezmény ratifikálásáért.
Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, ratifikálására azonban a beszámoló szerint továbbra sem került sor. Lényege az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és támogatása, az elkövetők felelősségre vonása, valamint az érintett intézmények összehangolt működése.
Hajnal Edina a kormány korábbi ígéretét kérte számon: „Azt ígérték nekünk, hogy egy emberséges Magyarországot építenek. Emberséges ország pedig nincs a nők és a gyermekek biztonsága nélkül” – mondta. Hozzátette, hogy most a kormányon a sor, a szervezők pedig nem engedik el az ügyet.
2026. október 30. (péntek), 21:10
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
