Egyszer be kell vezetni az eurót, de van egy kiskapu.
Az EKB kétévente megvizsgálja az eurózónán kívüli uniós tagállamok előrehaladását a közös deviza bevezetésével kapcsolatban. Az EU-csatlakozáskor ugyanis minden tagállam vállalta, hogy előbb-utóbb bevezeti az eurót, ez alól csak Dánia és az Egyesült Királyság kapott felmentést.
VAGYIS JOGILAG MA AZT MONDHATJUK, HOGY EGYSZER BIZTOSAN LENNIE KELLENE MAGYAR EURÓNAK, CSAK AZ IDŐPONT KÉRDÉS.
Az alapszerződés ugyanis nem rendelkezik arról, mikor kell lecserélnie a közös devizáját egy országnak, a csatlakozás feltételeit kell teljesíteni, azonban emellett van egy kiskapu: az egyik feltétel, hogy az euró bevezetése előtt két évet el kell tölteni az ERM-II- árfolyamrendszerben.
Hogy állunk a feltételek teljesítésével?.
Friss konvergenciajelentésében az EKB azt vizsgálta, hogy állnak az egyes országok jelenleg a maastrichti kritériumok teljesítésével. Magyarország esetében az alábbi következtetésekre jutottak:
- Márciusban a 12 havi átlagos infláció Magyarországon 3,7% volt, ami jóval az árstabilitási kritérium 1,8%-os referenciaértéke felett volt. A koronavírus világjárvány fényében nagy a bizonytalanság, hogy ez a ráta miként fog alakulni az elkövetkező hónapokban. Előre tekintve, aggályok vannak az inflációs konvergencia magyarországi hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban. Mivel az egy főre jutó GDP és az árszintek Magyarországon még mindig jóval alacsonyabbak, mint az euróövezetben, a felzárkózási folyamat valószínűleg pozitív inflációs különbözeteket eredményez az euróövezettel szemben, hacsak a nominálárfolyam felértékelődése ezt nem ellensúlyozza. A túlzott ároldali nyomás és makrogazdasági egyensúlyhiányok felhalmozódásának megelőzése érdekében a felzárkózást megfelelő gazdaságpolitikai intézkedésekkel kell megtámogatni.Hirdetés
- 2019-ben Magyarországon az államháztartás költségvetési egyenlege megfelelt a maastrichti kritériumnak, viszont adósságrátája meghaladta a referenciaértéket, habár 2012 és 2019 között csökkent. Mindazonáltal a COVID-19 világjárvány következményeként 2020-ban és 2021-ben a költségvetési pozíció észlelhető romlása és az adósságráta jelentős emelkedése várható. A Bizottság 2019-es adósságfenntarthatósági figyelője, amelyet a világjárványt megelőzően adtak közre, azt jelezte, hogy Magyarországon a fiskális stressz kockázata rövid és középtávon alacsony, hosszú távon viszont közepes volt. Az öregedő népesség kihívást jelentett az államháztartás fenntarthatósága szempontjából. A járvány kezelését célzó szakpolitikai intézkedések mellett a szilárd államháztartás megőrzése érdekében a prudens fiskális politika a jövőben is elengedhetetlen marad.
- A 2018. április 1-től 2020. március 31-ig terjedő kétéves referencia-időszakban a forint nem vett részt az ERM‑II-ben, hanem rugalmas árfolyamrendszerben kereskedtek vele. Hirdetés
- A 2019 áprilisa és 2020 márciusa közötti referencia-időszakban Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak átlagosan 2,37%-on álltak, tehát a kamatlábra vonatkozó konvergenciakritérium 2,9%-os referenciaértéke alatt maradtak.
- A fenntartható konvergencia számára kedvező környezet megteremtéséhez Magyarországon stabilitásorientált gazdaságpolitikára és széles körű szerkezeti reformokra van szükség. Az ország javára válnának az állami intézmények és a közigazgatás minőségének javítását célzó szerkezeti reformok, valamint megfelelő termék- és munkaerő-piaci politikák végrehajtása.
- A magyar jog nem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre, a monetáris finanszírozás tilalmára, az euró egységes helyesírására, valamint az eurórendszerbe történő jogi integrálódásra vonatkozó követelményeknek.
Táblázatban összefoglalva jelenleg így néz ki a maastrichti kritériumok teljesülése Magyarország esetében:
A régióban a lengyeleknél és a cseheknél hasonló a helyzet: az inflációs és árfolyamstabilitási feltétel jelenleg nem teljesül, illetve a magyarhoz hasonló jogi aggályai vannak az EKB-nek.
Egyelőre nem is akarunk eurót.
Persze jogos kérdés, hogy érdemes-e addig magyar euróról beszélni, amíg nincs meg a politikai akarat a bevezetésre. Márpedig egyelőre úgy néz ki, hogy nincs ilyen szándék, sőt az elmúlt években az euróbevezetéssel kapcsolatos hivatalos viták is elmaradtak, legfeljebb a Portfolio hasábjain fejtette ki a véleményét néhány közgazdász, de hivatalos álláspont nem nagyon volt.
Érzésre talán a kormány egy kicsit megengedőbb volt ebben a kérdésben, mint a jegybank, Varga Mihály 2016-ban úgy fogalmazott, hogy az évtized végére „nem lehet alaptalan” a közös deviza bevezetése. Lassan itt vagyunk az évtized végén, de egyelőre nem látszik, hogy ennél közelebb lenne a kormányzati álláspont.
Az MNB az utóbbi években még elutasítóbb volt a bevezetéssel, majd idén januárban a jegybank bemutatta Maastricht 2.0 névre keresztelt feltételrendszerét, melynek teljesülése esetén szerintük érdemes lenne bevezetnünk az eurót.
Az MNB szerint az eurózóna 90%-os fejlettségi szintje lehet a kulcs, a tapasztalatok szerint ott már nincs jelentős inflációs többlet a csatlakozás miatt. Ez egyébként nem feltétlenül mond ellent az EKB véleményének, hiszen az európai jegybank is kiemelte, hogy további felzárkózásra van szükség, hogy a csatlakozással járó inflációs sokkot elkerüljük.
Összefoglalva egyelőre nyugvóponton van a magyar euró bevezetése, nagyon sem a kormány, sem a jegybank nem akar sietni. A következő években három dolog lendítheti ki erről a holtpontról az ezzel kapcsolatos vitát:
Persze könnyen lehet, hogy a fenti események közül egyik sem következik be belátható időn belül, így marad a jelenlegi helyzet, melyben jogilag egyszer be kellene vezetnünk az eurót, de nem sietünk, hogy ez minél előbb megvalósuljon.portfolio.hu
