A skarlát, régies nevén vörheny egy baktérium – nevezetesen a Streptococcus pyogenes – által okozott akut fertőző betegség. Cseppfertőzéssel terjed. Kb. /egy hét lappangás után láz, torokfájdalom, nyaki nyirokcsomó\-duzzanat, majd pontozott, apró elemű bőrkiütés lép fel – ekkor típusos a kép\./
A kiütés leginkább a hajlatokban – a melegnek kitett helyeken – látható, és az egyébként összefolyó pírral borított orcák mellett szintén jellemző módon megkímélt – sápadt – a száj körüli terület.
A torokból rendesen kitenyészthető a kórokozó. A kiütés ennek egyik toxinjának a következménye. A skarlát obligát módon (ha a beteg arra nem érzékeny) penicillinnel kezelendő – ez jelenthet szájon át való kezelést is.
Esetleges szövődmények a szívet, ízületeket érinthetik.-rja a wikipedia.org.
Mivel a tünetek gyorsan elmúlnak, immunitás nem feltétlenül alakul ki, ennek megfelelően ismételt megbetegedések előfordulhatnak.
Lappangási ideje két-nyolc, többnyire három nap. Tipikusan lázzal, hidegrázással, hányással és garatgyulladással kezdődik, de fej- és hasfájás is kísérheti. A láz akár 40 fokra is felszökhet. A garat mélyvörös, a mandulák duzzadtak, majd fehér lepedékesek. A nyelés fájdalmassá válik, és az állkapocs alatti nyirokcsomók megdagadnak. A nyelv fehér lepedékes, majd a lepedék feloszlása után fénylő vörös kiálló ízlelőbimbókkal (málnanyelv).
Egy-négy nap múlva megjelenik a jellegzetes élénkvörös kiütés. A foltok gombostűfej nagyságúak, és sűrűek. A leginkább érintett helyek a hónalj és az ágyék, de az egész testre is kiterjedhet, kivéve a száj-áll háromszöget. A bőr érdes tapintású. A betegség kezdetét követő két hét múlva testszerte hámlani kezd a bőr. Néha ez alapján állapítják meg a skarlátot, mivel a kiütés még nem elég bizonyíték, hiszen vannak más betegségek is, amik szintén kiütéssel járnak, és sok ilyen betegség vírusos.
A betegség lehet súlyos magas lázzal, erős fájdalmakkal és kifejezett kiütésekkel, de lehet enyhe is nyakfájással és kevés jellemző tünettel, sőt láz, kiütések és a nyelv elszíneződése nélkül is jelentkezhet, emiatt nem is ismerik fel mindig a skarlátot. A mandula- vagy mandulák hiányában garatgyulladás viszont elmaradhatatlan. A 21. század elején az erős tünetekkel járó skarlát ritka.
Leginkább a streptococcus-utóbetegségektől kell tartani: a gennyes középfülgyulladástól, a poststreptococcus vesegyulladástól és a reumás lázzal járó reumás ízületi megbetegedéstől, a szívizomgyulladástól, ami a beteg egész további életére kihat.
Továbbá egyes jelek arra mutatnak, hogy a streptococcus-fertőzés neuropszichiátriai megbetegedéseket eredményezhet (PANDAS), például Tourette-szindrómát, vagy kényszerbetegséget.[3]
Ha a kórokozók a vérerekbe kerülnek, akkor toxikus sokk is kialakulhat.
A beteg környezetében tartózkodóknak fokozottan kell figyelniük minden nyílt sebet, és minden gomba által fertőzött bőrfelületet, mivel a bőralját és az izmokat is fertőzés fenyegeti,írja a palyazatinfok.hu wikipedia.org.
2017. október 23. (hétfő), 21:38
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.