Az április 8-ai magyarországi választások esélyeit latolgatta cikkében a Die Welt. /A német lap szerint, bár Orbán Viktor és a Fidesz stabilan vezeti a közvélemény\-kutatásokat, az ellenzéknek van reménye a győzelemre, épp ezért tartja a voksolás témája lázban az egész országot\./
A cikk úgy fogalmaz, hogy a hódmezővásárhelyi fideszes vereség nagyban megváltoztatta a közhangulatot Magyarországon, és megmutatta, amiben sokan már nem hittek a nyolcévnyi Fidesz-kormányzás után:
hogy Orbán pártja igenis legyőzhető egy demokratikus választáson.
A szerző felidézi, hogy Lázár János uradalmában minden előrejelzés a Fidesz toronymagas győzelmét vetítette előre, a narancsos fellegvárban ráadásul a kormánypárti szavazók mozgósítása is gőzerővel zajlott, és tulajdonképpen sikerrel is zárult, hiszen Orbán Viktorék emberére többen szavaztak, mint az előző polgármester-választáson.
Viszont a kormányváltást óhajtó ellenzéki és csalódott fideszes szavazók így is többen voltak, és nem várt, elsöprő erejű győzelemhez segítették a független Márki-Zay Pétert.
A Die Welt szerint ez a megnövekedett részvételi aránynak volt köszönhető, és az is megmutatkozott, hogy
a korábban nem szavazók, illetve a bizonytalanok - a lap szerint Magyarország 30-40 százaléka - körében nem a Fidesznek, hanem az ellenzéknek vannak tartalékai.
A rangos napilap Vona Gábort, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjét is idézi a részvétel fontosságával kapcsolatban:
"Ha a részvétel meghaladja a 70 százalékot, a Fidesznek már nem lesz parlamenti többsége"
- mondta a második legerősebb magyar politikai párt elnöke.
A Die Welt külön kiemeli, hogy a Fideszben komoly aggodalommal készülnek április 8-ára, mert
a kormánypárt minden reménye abban van, hogy a részvételi arány 60 százalék környékén, vagy azalatt marad, és valahogy el tudják tántorítani a voksolástól a kormányváltást akaró szavazókat.
A cikk röviden megemlíti a Jobbik és az LMP vezetőinek egyeztetését, illetve a két párt nyitottságát arra, hogy a választások után együttműködjenek egymással a Parlamentben, amennyiben a szükség úgy kívánja.
A szerző szerint, bár a közvélemény-kutatásokra vetett első pillantás után az ilyesfajta előkészületek feleslegesnek tűnhetnek, hiszen az ellenzék látszólag megosztott - amiben szerinte az olyan törpepártoknak különösen nagy szerepe van, mint a Momentum, az Együtt vagy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt - a Fideszen belül mégsem bízhatnak teljes bizonyossággal ezekben az adatokban.
A szerző úgy látja, hogy a 2014-es választáshoz képest jelentősen megváltozott az országban a közhangulat, Orbánék pedig már közel sem fognak tudni olyan könnyű egyéni győzelmeket aratni, mint négy évvel ezelőtt:
a helyi témák most jobban érdeklik és jobban is mozgósítják az embereket.
A szerző emlékeztet: az ellenzéknek 40 egyéni választókerületet kellene elvinnie ahhoz, hogy véget vessen a Fidesz regnálásának, ez azonban így sem lesz könnyű feladat.
A kireszavazzunk.hu adatai szerint a 106 egyéni választókerületből a baloldalnak jelenleg 22-ben lehet esélye a Fidesz ellen, 24-ben még nem dőlt el, hogy ők vagy a jobbikos jelöltek rúghatnak-e labdába, a fennmaradó 60 körzetben mindehol egyértelműen a Jobbik aspiránsai a legesélyesebbek arra, hogy megelőzzék a kormánypárti jelölteket (Miskolcon már átszavazás nélkül is a legerősebb ellenzéki párt jelöltje vezet, van ahol pedig fej-fej mellett, vagy csupán néhány százalékra vannak Fidesztől a jobbikos kihívók).
A cikk a pártok taktikai indulásának lehetőségével is foglalkozik, és végigveszi, miért nem elképzelhető egy összellenzéki összeborulás, illetve arra is rámutat, miért nem lenne ennek értelme: a klasszikus baloldal az MSZP-P-DK tengelyen már megállapodott egymással, az LMP inkább a Jobbik felé nyitott, a kormányváltást pedig nem segítené elő, ha a Jobbik együttműködne a többiekkel.
Az utóbbi, látszólagos ellentmondás feloldására szintén Vona Gábort idézi a cikk, aki szerint
a Jobbik alapvetően jobboldali bázisa egy visszalépés esetén valószínűleg inkább szavazna a Fideszre, mintsem egy baloldali jelöltre, függetlenül attól, hogy a párt mit tanácsolna nekik.
Forrás: alfahir.hu
2018. április 03. (kedd), 18:07
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.