Sajnos nem tudom, hogy ki voltál de szeretném megköszönni, amit értem tettél tegnap! Nem sokan lettek volna erre képesek! Remélem eljut hozzád az üzenetem!

Nem tudom, hogy ki voltál de szeretném megköszönni, amit értem tettél tegnap! Nem sokan lettek volna erre képesek! Remélem eljut hozzád az üzenetem!.

 

 

/"Tegnap délután a 4\-es villamoson hagytam a táskám, benne minden iratommal, kocsikulccsal, lakáskulccsal\./

A Boráros téren szálltam le és már épp leértem a 2-es villamos megállójába, amikor rádöbbentem, hogy nincs nálam. Egyetlen megoldást láttam: fel a lépcsőn és futás a villamos után a síneken, a Mester utca felé. Rajtam csüngött a laptopom és még egy szatyor is. Már épp elérhető közelségbe került a Mester utcai megállóban álló villamos, amikor is egy srác toppan elém a megálló előtti járdaszigeten, kezében a táskámmal. Mondta, hogy kétségbeesett, mikor látta, hogy leszállok a táska nélkül, mert fogalma sem volt, hogy mit tegyen a táskámmal (amit magához vett, nehogy valaki elvigye), de amikor látta, hogy futok a síneken, akkor megkönnyebbült, leszállt és elindult felém. Nem tudom, hogy melyikünk örült jobban. Engem a futástól az ájulás kerülgetett, sokkos állapotomban a nevét is elfelejtettem megkérdezni. Kértem, hogy hadd háláljam meg valamivel, de Ő azt mondta, hogy nem fogadhat el semmit, mert ez természetes, hogy segített. Mondtam neki, hogy legalább, hadd adjak két puszit, mert megmentette az életemet. Megengedte, majd elsietett, hogy a következő villamossal elérje az induló vonatát.

Még egyszer szeretném megköszönni neked, hogy megmentetted ezzel az életemet. Szeretném, ha mindenki tudná, hogy igenis vannak még jó emberek a világon.

Remélem összefutunk még valahol és meghálálhatom. Kérlek Osszátok, hátha eljut hozzá ez a pár sor! Köszönöm! További szép napot mindenkinek!

2024. november 09. (szombat), 19:57