A halász és a piackutató története

A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott
ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.

-. és egyébként mivel tölti az idejét? /– kérdezi a szakember\./

- Hát, például halászgatok.

Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság,
lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk
egy kicsit – feleli a halász.

A piackutató itt közbevág:

- Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról.
Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt
keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis
kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem
kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló
vonóhálós flottára.

- És azután? – kérdezi a halász.

- Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül
a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját
halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Cotonouba,
Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is
fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már
milliókat kereshetne.

- Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? – érdeklődik a halász.

- Úgy 15-20 év alatt – válaszolja a piackutató.

- És azután? – folytatja a kérdezősködést a halász.

- Ekkor kezd érdekessé válni az élet – magyarázza a szakember.

-Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távol eső faluba költözhetne.

- És azután mi lenne? – kérdezi a halász.

- Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság
idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival
zenélgetni kicsit…………….

/ A halász és a piackutató /