A szomszédok folyamatosan hívták a rendőröket a kutya miatt, amíg a tulajdonosai fel nem fedték az imádnivaló igazságot

Hirdetés
A szomszédok folyamatosan hívták a rendőröket a kutya miatt, amíg a tulajdonosai fel nem fedték az imádnivaló igazságot
Hirdetés

A kutyák nagyon jó háziállatok! Okosak, hűségesek és teljesen játékosak. Amikor egy kutyát hozol az otthonodba, nem csak egy állatot fogadsz örökbe, hanem egy barátot élete végéig!

/A kutyák azonban tudnak kissé furcsák is lenni\./

Hirdetés
 Az emberekhez hasonlóan néha a kutyák is csinálnak olyan dolgokat, amitől csak nézünk és vakarjuk a fejünket.

Huckleberry-t, az arany retrievert gazdái nagyon szeretik, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen tökéletes! Ha meglátod, hogy milyen furcsa szokása van, akkor nem fogod tudni abbahagyni a nevetést.

Huckleberry csak egy átlagos, imádnivaló retriever.

Hirdetés
 Kíváncsi, játékos, és szereti a délutáni szunyókálást a kedvenc napsütötte helyén. Ezt mondván, mégis van valami benne, ami egy kicsit szokatlan…

Huckleberry szeret a ház tetején lógni! Igen, ez a hatalmas kutya rájött, hogyan juthat fel a tetőre, és ez épp elég látvány. Huckleberry elég nagy felfordulást okozott a környéken.

Hirdetés

Annyira sokan aggódtak, amikor látták, hogy Huck a tetőn van, hogy a tulajdonosoknak ki kellett tenni egy plakátot, aminek egy részlete így szól: “nem fog leugrani, hacsak nem csábítják étellel vagy labdával! Nagyra értékeljük az aggodalmát, de kérjük, ne kopogjon az ajtón … tudjuk, hogy ott van!”

A tulajdonosok arra is bátorították az embereket, hogy nyugodtan készítsenek képet Huckleberry-ről, és osszák meg őket a közösségi médiában.

Hirdetés
 Az emberek éltek a javaslattal, és a képek elkezdtek megjelenni az Instagramon! 

Senki sem tudja, hogy pontosan miért szeret Huckleberry a tetőn lenni, de határozottan egyedi látványt nyújt! A kilátás nagyon látványos odafent, és természetesen akár mérföldekre is elláthat!

Hirdetés

A tetőről nagyon könnyű észrevenni az embereket, amikor a házhoz közelednek. Megállapíthatjuk az összpontosított tekintetéből, hogy Huckleberry egy jó (ha nem különös) házőrző kutya! Milyen jó, hogy azt is tudja, hogyan jöjjön le a tetőről…

Hirdetés

El tudod képzelni, hogy egy délutáni séta közben meglátsz egy kutyát a tetőn? A legtöbb ember valószínűleg teljesen pánikba esne. Okos döntés volt Huck tulajdonosaitól, hogy kiraktak egy plakátot a “tető kedvelő” kutyájukról!

Bármi is legyen az oka annak, hogy Huckleberry a tetőn tölti napjait, mindenki egyetért abban, hogy ez egy egyedülálló látványt nyújt! Reméljük, hogy az emberek folyamatosan megörökítik tetőtéri kalandjait. Éljen Huckleberry!

Hirdetés

Milyen bolondos kutya! Milyen jó, hogy kitalálta, hogyan lehet biztonságosan felmenni és lejönni a tetőről. El tudod képzelni, hogy vezetés közben meglátsz egy kutyát a tetőn?

Oszd meg ezt az aranyos kutyát barátaiddal is!

►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!  KÖSZÖNJÜK! ?

2022. április 21. (csütörtök), 09:36

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2025. április 22. (kedd), 07:46
Hirdetés

Miután rendbe tettem egy teljesen elhagyott sírt a temetőben, másnap reggel olyat láttam az ablakomból, amitől szó szerint LEBÉÉÉNULTAM... ???

Miután rendbe tettem egy teljesen elhagyott sírt a temetőben, másnap reggel olyat láttam az ablakomból, amitől szó szerint LEBÉÉÉNULTAM... ???

Szia, anya! Ó, képzeld csak el, mi történt velem! – 1. rész– Szia, anya! Ó, képzeld csak el, mit fogok most mesélni...

Hirdetés
Mindenegyben blog
2025. április 22. (kedd), 07:08

Két megfagyott farkas kaparta Márton ajtaját a Mátrában... Amikor kinyitotta, PERCEK MULVA ONEMÜLT AZTÓL, AMI TÖRTÉNT!

Két megfagyott farkas kaparta Márton ajtaját a Mátrában... Amikor kinyitotta, PERCEK MULVA ONEMÜLT AZTÓL, AMI TÖRTÉNT!

Egy hideg téli éjszakán, amikor a szél úgy süvített a Mátra hegycsúcsai között, mintha maga a természet üvöltene, egy...

Mindenegyben blog
2025. április 22. (kedd), 05:27

Egy lány megmentett egy sebesült hattyút – de amit azután tett, arra ő maga sem számított

Egy lány megmentett egy sebesült hattyút – de amit azután tett, arra ő maga sem számított

Egy lány megmentett egy sebesült hattyút – de amit azután tett, arra ő maga sem számított Kinga gyerekkora óta imádta a...

Mindenegyben blog
2025. április 21. (hétfő), 21:24

Egykor elismert orvosnő volt, most takarítónőként dolgozik… de SENKI sem sejti, mihez vezet mindez!

Egykor elismert orvosnő volt, most takarítónőként dolgozik… de SENKI sem sejti, mihez vezet mindez!

Egy tapasztalt orvost a börtön után csak takarítónőként alkalmaztak. Senki sem sejthette, mivé fajul ez az...

Mindenegyben blog
2025. április 21. (hétfő)

Éjszaka a sebész megmentette a cigányasszonyt és a kisbabáját… Reggel pedig, amikor belépett a fia szobájába, térdre rogyott a látottaktól!

Éjszaka a sebész megmentette a cigányasszonyt és a kisbabáját… Reggel pedig, amikor belépett a fia szobájába, térdre rogyott a látottaktól!

Éjszaka a sebész megmentette a cigányasszonyt és a kisbabáját… Reggel pedig, amikor belépett a fia szobájába, térdre...

Mindenegyben blog
2025. április 21. (hétfő), 17:53

Feleség lebuktatta a férjét egy fiatal szőkével, de nem csinált botrányt... Amit 5 nappal később tett, attól mindenkinek leesett az álla!

Feleség lebuktatta a férjét egy fiatal szőkével, de nem csinált botrányt... Amit 5 nappal később tett, attól mindenkinek leesett az álla!

Lebuktatta a férjét a fiatal szeretővel, de nem csinált jelenetet. Öt nap múlva meglepetést tartogatott számára… (1....

Mindenegyben blog
2025. április 21. (hétfő), 15:48

A saját fia és menye kidobták Sándort a házából… Már majdnem megfagyott a parkban, amikor valaki megérintette az arcát. Amikor kinyitotta a szemét, ELÁLLT A LÉLEGZETE! ? Sándor lassan lépkedett végig az ismerős utcán, minden lépés nehéznek tűnt. Egy hosszú séta után tért vissza, abban reménykedve, hogy otthon meleg várja… de valahol mélyen már érezte, hogy valami nincs rendben. Ahogy belépett, a fia, Tamás, és a menye, Andrea feszült arccal fogadták. A tekintetük hideg volt és távoli, mintha idegen lenne számukra – nem az az apa, aki egész életét nekik szentelte. – Apa, beszélnünk kell – szólalt meg Tamás száraz hangon. Sándor levette a kabátját, próbált nyugodt maradni, de belül egyre nőtt a nyugtalanság. Valami nagyon nem stimmelt. – Meghoztuk a döntést – folytatta Tamás. – El kell hagynod a házat. Terveink vannak ezzel a lakással, és a jelenléted csak akadályoz minket. Andrea mellette állt, de egy pillantást sem vetett Sándorra. A csendes egyetértése talán még jobban fájt, mint bármilyen szó. – Hogy érted azt, hogy hagyjam el? – kérdezte zavartan Sándor. – Ez az én házam… segítettem felépíteni, az összes megtakarításomat ebbe fektettem. – Volt a te házad – vágott közbe Tamás. – Most már a miénk. Egy heted van, hogy összepakolj. Sándor úgy érezte, mintha minden összeomlana. Évek szeretete, törődése, támogatása – egy pillanat alatt semmivé lett. A fiára nézett, akit felnevelt, és nem ismert rá többé. Nehéz léptekkel ment be a szobájába. Egy régi bőrönd – még az apjától maradt rá – volt az egyetlen dolog, ami most társául szegődött. Elkezdett pakolni. Pár ing, néhány régi fénykép, megsárgult papírok. A keze remegett, amikor elővette a családi albumot. Boldog évek fotói, közös ünnepek, Tamás születésnapjai, együtt megélt örömök és sikerek. Most mindez már csak halvány emlék. – Hol fogok élni? – csak ez járt a fejében. Amikor befejezte a pakolást, körbenézett utoljára a szobában. – Negyven év… és most minden egy bőröndbe fér bele… Sándor elindult… Nem is volt célja, csak húzta maga után az egyetlen csomagját. A könnyei nem folytak. Túl nagy volt a fájdalom. A magány sűrű, áthatolhatatlan takaróként borult rá. Csak a lámpák gyér fénye világította meg az útját. A ház mögötte maradt. A család. A múlt. Előtte – semmi biztos. Nem tudta, mi vár rá. Csak azt tudta – ez már a vég kezdete. A reggeli levegő hideg és nyirkos volt. Sándor lassan ballagott a park sétányán, érezve, ahogy a fáradtság minden lépésben ott van. Az elnyűtt zakó nem védett a csontig hatoló szél ellen – ugyanolyan kegyetlen volt, mint a saját családja. Talált egy padot, óvatosan leült. Az emberek jöttek-mentek körülötte. Fiatal anyák babakocsival, idős párok, gyerekek… mindenki a maga életét élte. Senki sem figyelt az egyedül üldögélő öregre. Az ereje lassan elfogyott. A hideg és a hó vitte el az utolsó tartalékait is. Elaludt… érezve, ahogy a hó puhán betakarja, mintha meleg takaró lenne. És akkor… valaki megérintette az arcát.....kinyitotta a szemét, és MEGDERMEDT…… ??? Folytatás a kép alatti első kommentben ??

A saját fia és menye kidobták Sándort a házából… Már majdnem megfagyott a parkban, amikor valaki megérintette az arcát. Amikor kinyitotta a szemét, ELÁLLT A LÉLEGZETE! ? Sándor lassan lépkedett végig az ismerős utcán, minden lépés nehéznek tűnt. Egy hosszú séta után tért vissza, abban reménykedve, hogy otthon meleg várja… de valahol mélyen már érezte, hogy valami nincs rendben. Ahogy belépett, a fia, Tamás, és a menye, Andrea feszült arccal fogadták. A tekintetük hideg volt és távoli, mintha idegen lenne számukra – nem az az apa, aki egész életét nekik szentelte. – Apa, beszélnünk kell – szólalt meg Tamás száraz hangon. Sándor levette a kabátját, próbált nyugodt maradni, de belül egyre nőtt a nyugtalanság. Valami nagyon nem stimmelt. – Meghoztuk a döntést – folytatta Tamás. – El kell hagynod a házat. Terveink vannak ezzel a lakással, és a jelenléted csak akadályoz minket. Andrea mellette állt, de egy pillantást sem vetett Sándorra. A csendes egyetértése talán még jobban fájt, mint bármilyen szó. – Hogy érted azt, hogy hagyjam el? – kérdezte zavartan Sándor. – Ez az én házam… segítettem felépíteni, az összes megtakarításomat ebbe fektettem. – Volt a te házad – vágott közbe Tamás. – Most már a miénk. Egy heted van, hogy összepakolj. Sándor úgy érezte, mintha minden összeomlana. Évek szeretete, törődése, támogatása – egy pillanat alatt semmivé lett. A fiára nézett, akit felnevelt, és nem ismert rá többé. Nehéz léptekkel ment be a szobájába. Egy régi bőrönd – még az apjától maradt rá – volt az egyetlen dolog, ami most társául szegődött. Elkezdett pakolni. Pár ing, néhány régi fénykép, megsárgult papírok. A keze remegett, amikor elővette a családi albumot. Boldog évek fotói, közös ünnepek, Tamás születésnapjai, együtt megélt örömök és sikerek. Most mindez már csak halvány emlék. – Hol fogok élni? – csak ez járt a fejében. Amikor befejezte a pakolást, körbenézett utoljára a szobában. – Negyven év… és most minden egy bőröndbe fér bele… Sándor elindult… Nem is volt célja, csak húzta maga után az egyetlen csomagját. A könnyei nem folytak. Túl nagy volt a fájdalom. A magány sűrű, áthatolhatatlan takaróként borult rá. Csak a lámpák gyér fénye világította meg az útját. A ház mögötte maradt. A család. A múlt. Előtte – semmi biztos. Nem tudta, mi vár rá. Csak azt tudta – ez már a vég kezdete. A reggeli levegő hideg és nyirkos volt. Sándor lassan ballagott a park sétányán, érezve, ahogy a fáradtság minden lépésben ott van. Az elnyűtt zakó nem védett a csontig hatoló szél ellen – ugyanolyan kegyetlen volt, mint a saját családja. Talált egy padot, óvatosan leült. Az emberek jöttek-mentek körülötte. Fiatal anyák babakocsival, idős párok, gyerekek… mindenki a maga életét élte. Senki sem figyelt az egyedül üldögélő öregre. Az ereje lassan elfogyott. A hideg és a hó vitte el az utolsó tartalékait is. Elaludt… érezve, ahogy a hó puhán betakarja, mintha meleg takaró lenne. És akkor… valaki megérintette az arcát.....kinyitotta a szemét, és MEGDERMEDT…… ??? Folytatás a kép alatti első kommentben ??

A megtört öreg és a hó alatt szunnyadó reménySándor lassú léptekkel haladt végig az ismerős utcán. A hideg szél arcul...

Mindenegyben blog
2025. április 21. (hétfő), 14:16

Az egész falu térdre borult a farkas előtt — a ragadozó olyasmit tett, amitől mindenki elnémult a döbbenettől…

Az egész falu térdre borult a farkas előtt — a ragadozó olyasmit tett, amitől mindenki elnémult a döbbenettől…

Tivadar, akit a faluban mindenki csak Tivadkának hívott, hajnalban ébredt, azzal az érzéssel, hogy a világ körülötte...

Hirdetés
Hirdetés