85 éves vagyok, és a születésnapomon elfelejtettek a gyerekeim, de amit a szomszédom tett, attól a mai napig könnyezem!
85 éves vagyok, és a születésnapomon elfelejtettek a gyerekeim, de amit a szomszédom tett, attól a mai napig könnyezem!...
A férjem kitett engem és az újszülött kislányunkat az otthonunkból, mert az anyósom ezt parancsolta neki
A férjem kitett engem és az újszülött kislányunkat az otthonunkból, mert az anyósom ezt parancsolta nekiMindig arról...
A férjem hónapok óta titokban pénzt utalt a közös számlánkról a legjobb barátnőmnek, de amikor kiderült, hogy miért, az darabokra szaggatta a világom. Tökéletes leckét adtam nekik, amit garantáltan nem felejtenek el soha! Éppen Tamás laptopján rendeltem ruhákat a fiunknak, amikor egy értesítés jelent meg a képernyőn. „300 000 forintos átutalás sikeres – Kata R.” A legjobb barátnőm. Miért küldött neki pénzt a férjem? Azonnal ellenőriztem a közös bankszámlánkat. Összeszorult a gyomrom. Százak, néha több mint félmillió forint Katának. Rendszeres utalások. Hét hónapon keresztül. Reszketve megnyitottam az üzeneteiket. Kata: „Bárcsak én lennék a feleséged. Utálok kérni, de Lajos megint megvágta a juttatásomat.” Tamás: „Szeretlek. Azt akarom, hogy mindened meglegyen. Gondoskodom rólad.” Nemcsak megcsalt. Az életét finanszírozta – a mi pénzünkből. Abból a pénzből, ami a fiunké kellett volna, hogy legyen. Minden egyes forint az én zsebemből is származott. Üvölteni akartam. De nem tettem. Helyette felvettem Kata hívásait, elbúcsúzó csókot adtam Tamásnak, mint mindig. Közben pedig kidolgoztam a mestertervemet. Végezetül írtam Kata férjének egy üzenetet: „Kata ma egy különleges meglepetéssel vár. Gyere haza korán!” Folytatás lent ??
ELBÚCSÚZTAM A K-9-ES TÁRSAMTÓL Sosem sírtam. Nem, amikor szolgálat közben golyót kaptam. Nem, amikor a házasságom szétesett, mert mindig a munka volt az első. Még akkor sem, amikor az öregem meghalt. De ma este, a Kanapémon ülve, Rex fejével az ölemben, nem tudtam megállítani a könnyeket. A légzése lassú volt, egyenetlen. Az állatorvos azt mondta, Itt az ideje—a teste feladja, és itt tartani önző lenne. De hogy a fenébe kellett volna elengednem a valaha volt legjobb társamat? Rex nem csak egy kutya volt. Többször mentette meg az életemet, mint amennyit meg tudtam számolni. Kétszer akkora gyanúsítottakat szedett le, drogokat szimatolt, eltűnt gyerekeket talált—a fenébe is, bátrabb volt, mint a tisztek fele, akikkel együtt dolgoztam. És most itt volt, összegömbölyödött ellenem, az egykor erős váz vékony és gyenge, a szeme fáradt, de bizakodó. "Te jó, haver," suttogtam, simogatta a bundáját. "Jobb, mint jó.” A farka egyszer megütötte-lassan, de ott. Egy gyenge kísérlet arra, hogy megvigasztaljon, amikor nekem kellett volna erősnek lennem. A tenyeremmel letöröltem az arcomat, de ez nem állította meg a mellkasom remegését. A ház úgy érezte, túl csendes, túl csendes, mintha már tudta, hogy nem jön vissza az állatorvos holnap. Lehajoltam, a homlokomat az övéhez nyomtam. "Szeretlek, haver" - fojtottam el. "Találkozunk a másik oldalon.” Ezután ...A folytatásban minden kiderül! ?lásd az első megjegyzést??
A lány elkésett az interjúról, mert egy idős bácsinak sietett segíteni, aki hirtelen rosszul lett az utca közepén! Amikor végre beért az irodába – majdnem elájult attól, amit meglátott... ??? Valéria gondolkodás nélkül rohant ki a kávézóból. Az utca túloldalán egy idős férfi hirtelen megingott, a mellkasához kapott, majd lassan a földre rogyott. Az autók megállás nélkül dudáltak, a sofőrök kiabáltak, a járókelők pedig elfordították a tekintetüket, mintha féltek volna, hogy rájuk szakad egy idegen szerencsétlensége. — Tartson ki! Rosszul van? – Valéria leguggolt mellé, kezét a bácsiéra téve. Az idős férfi nehezen lélegzett, szemei félig csukva voltak. Gyenge mozdulattal a pénztárcája felé intett. — Gyógyszer… ott… Valéria visszatartotta lélegzetét, és remegő kézzel kezdett kutakodni az öreg bőrtáskában. Ujjai reszkettek, de végül megtalálta az apró gyógyszeres üveget. Kivett egy tablettát, gyorsan a bácsinak adta, és segített neki bevenni. — Lélegezzen nyugodtan… Minden rendben lesz – mondta gyengéden, bár alig tudta leplezni az izgalmát. Egy pillanat alatt a bácsi légzése egyenletesebb lett. Valéria óvatosan felültette, majd a legközelebbi padhoz kísérte. — Megmentette az életemet – sóhajtott az öregember, miközben végre kinyitotta a szemét. – Hogyan hálálhatnám meg? — Ó, ne! – kapott a fejéhez Valéria, ahogy eszébe jutott az interjú. Késésben volt! Gyorsan felpattant, motyogott valami olyasmit, hogy „a lényeg, hogy jobban van”, és rohant a metróhoz. Ennyi volt… Az esély elszalasztva. A metrószerelvényben megállt, és a sötét ablak tükröződésébe nézett. Most mi lesz? Talán még nincs minden veszve? Ahogy kiszáguldott az állomásról, majdnem nekiment valakinek. Többször is ránézett a telefonjára, hogy ellenőrizze az útvonalat – az iroda két sarokra volt. Mire odaért, a mellkasa még mindig zihált. Utolsó esély. Óvatosan kopogott a „Rendező” feliratú ajtón. — Jöjjön be! Csak vegyél egy mély levegőt. Valéria kinyitotta az ajtót… És abban a pillanatban teljesen elvesztette a szavát… ??? A folytatás az első hozzászólásban a kép alatt ???
Kitettem egy fényképet bikiniben, és a menyem öregnek és ráncosnak nevezett. Egy életreszóló leckét tanítottam neki, amit garantáltan nem felejt el
Kitettem egy fényképet bikiniben, és a menyem öregnek és ráncosnak nevezett. Egy életreszóló leckét tanítottam neki,...
"Nem vagy elég nagy hozzá!" Mindenki kinevette, amiért feleségül vette a lányt! De most, évekkel később, mindenki azt kívánja, bárcsak ne tette volna ?? nézd meg, mi történt az első hozzászólásnál ?
A férfi, akit azért gúnyolnak, mert egy 113 kilós nővel van – tökéletes választ adott a kritikusoknakA mai világban,...
Két lány egyedülálló apukája felébred, hogy reggelit készítsen a lányainak, de már valaki megfőzte azt
Két lány egyedülálló apukája felébred, hogy reggelit készítsen a lányainak, de már valaki megfőzte azt Miután János...
A börtönorvos minden este behívatta magához a csinos rabot. De amikor megtudta, hogy ki is ő valójában, teljesen ledöbbent. Anna, egy huszonöt éves fiatal nő, gyűlölte az estéket. Ez volt az az idő, amikor engedelmeskednie kellett egy ötvenöt éves férfi akaratának. A körülmények úgy alakultak, hogy nem volt más választása. Eleinte naivan azt hitte, hogy megtagadhatja, de a tapasztaltabb cellatársai gyorsan felvilágosították a börtönben uralkodó törvényekről. Elmagyarázták neki, hogy az orvossal szembeszállni értelmetlen – hatalma óriási volt, és ha akarta, pokollá tehette az életét. Anna végül úgy döntött, hogy inkább a kisebbik rosszat választja: engedelmeskedik. Pál már évek óta börtönorvosként dolgozott. Ez a hely tökéletes volt számára, hiszen itt szinte korlátlan hozzáférése volt a női rabokhoz a saját örömére. Amint Anna bekerült, rögtön felfigyelt rá – a lány szépsége kiemelte őt a többiek közül. Először akkor került a börtönkórházba, amikor a rabtársai megtámadták. Később megértette, hogy az egész egy előre kitervelt csapda volt. A támadás után azonnal a rendelőbe vitték kivizsgálásra, ahol Pál már várta. Ott közölte vele, hogy innentől minden este be fogják hozzá kísérni. Nyugodt, kimért hangon ecsetelte, milyen következményei lesznek az ellenállásnak. Anna nem látott kiutat. Ahogy ígérte, Pál gondoskodott róla, hogy a lánynak jobb körülményei legyenek. A többi rab kénytelen volt tisztelettel bánni vele, az őrök pedig nem bántották. Egyetlen vigasza az volt, hogy az orvos nem minden nap dolgozott. Viszont Pál szoros kapcsolatban állt a börtönigazgatóval, és befolyása szinte vetekedett az övével. Mindenki félt tőle. Így teltek a hetek. Az őrök rendszeresen átkísérték Annát az orvosi szobába, ahol kénytelen volt eltűrni mindazt, ami történt. Senki nem avatkozott közbe, senkit nem érdekelt az igazság. De a sors közbeszólt. Egy nap váratlanul áthelyezték Annát egy másik intézménybe. Pál semmit nem tehetett ellene. Még az igazgató sem tudta, miért vitték el a lányt. A doktor azonban nem hagyta el a börtönt. Minden erejével kapaszkodott a pozíciójába, és eltökélt volt, hogy itt fog dolgozni, amíg csak lehet. Amikor új igazgató érkezett, azonnal megpróbált jó viszonyt kialakítani vele. Figyelte, hogyan kezd bele az új főnök a reformokba, és úgy döntött, hogy egyelőre visszafogja magát. Nem akart felesleges kockázatot vállalni, amíg nem biztos a helyzete. A börtönben elkezdődött a rendcsinálás: néhány őrt már kirúgtak, és a fegyelem egyre szigorodott. Pál is érezte, hogy óvatosnak kell lennie. Ezért inkább a főnök mellé állt, besúgta a kollégáit, és mindenben segítette a reformokat. Ez be is vált: a friss vezető, Boriszovics Jenő, egyre többször kérte ki a véleményét, konzultált vele a rabok egészségügyi állapotáról, és szép lassan a jobbkezévé tette. Minden Pál terve szerint haladt. Aztán egy nap…..??? A folytatás az első kommentben a kép alatt!
A férjem minden este kisurrant a hotel szobánkból, és hazudott róla, egy este titokban követtem őt A férjemmel akkor már öt éve voltunk házasok. Minden tökéletesnek tűnt – egészen addig a nyaralásig. Úgy döntöttünk, hogy néhány napot a tengerparton töltünk, és itt jön a lényeg: ő választotta ki a hotelt. Kiderült, hogy nem volt véletlen. Az első este arra ébredtem, hogy hallom, ahogy észrevétlenül kisurran a szobánkból. Félálomban és zavartan lehunytam a szemem, és azt mondtam magamnak, biztos csak képzeltem. Másnap reggel megkérdeztem: „Hogy aludtál?” „Nagyszerűen,” válaszolta mosolyogva. „Egyszer sem ébredtem fel. Te hogy aludtál?” Erőltettem egy mosolyt, és úgy tettem, mintha semmit sem láttam volna. De a következő este? Készen álltam. Ébren maradtam, vártam. És valóban, körülbelül éjfél körül ismét csendben kisurrant a szobából. Ezúttal követtem őt, szívem hevesen vert, és fogalmam sem volt, mit fogok felfedezni.⬇️ ? Olvasd el a folytatást a hozzászólásban! ??
A férjem minden este kisurrant a hotel szobánkból, és hazudott róla, de egy este titokban követtem őt Soha nem...
