Azért betegszünk meg , mert a mindennapi stressz miatt elfelejtünk boldogok lenni!
Hirdetés
Hirdetés
Az energiánkat arra fecséreljük, hogy próbáljuk kitalálni, mit gondolnak mások rólunk. Mindezekkel, hatalmas mennyiségű frusztrációt halmozunk fel magunkban, szükségtelen gondokkal terhelve saját lelkünket.
Megbetegszünk, mert a mindennapi stressz miatt elfelejtünk boldogok lenni!
/A média által ösztönözve, mindenhol azt halljuk, hogy legyen véleményünk mindenről és mindenkiről\./
Hirdetés
Pedig ha sikerülne levetkőzni a „szemellenzőt”, észrevennénk a körülöttünk zajló életet: más emberek nehéz sorsát, környezetünk szépségeit, a felénk áradó jó indulatot, a lehetőségeket, melyeket újra és újra elénk tár a sors és a természet.
Hirdetés
Meg kell ízlelnünk a megbánás és a megbocsátás édes ízét, hiszen ezek által nyugodtabb és teljesebb lehet az életünk. Meg kell tanulnunk szeretni embertársainkat és önmagunkat, hogy életünk alkonyán elmondhassuk majd, hogy igen is teljes és boldog volt a földi létünk.
Mindezek érdekében, igyekezzünk megélni minden egyes, a Teremtő által nekünk szánt napot úgy, mintha az lenne életünk utolsó napja, és törekedjünk önmagunk és környezetünk számára is követhető példává válni!
