Az özvegyi nyugdíj megállapítási feltételei
Az özvegyi nyugdíj megállapítási feltételei
Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg.
Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj?
/Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén\./
Ki minősül élettársnak?
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi kapcsolata vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.
Nagyon fontos tudni, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, ahogy a feléledőt sem állapítják meg hivatalból, azt mindenképpen az özvegynek kell igényelnie. Az eljárás illeték- és költségmentes. Itt a letölthető nyomtatvány
A házastárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs) az öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (Lásd: Hozzátartozói nyugellátásról szóló tájékoztató.)
Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?
Az élettárs – a jogszerzőre előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.
Ha az élettársak korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette, az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának vizsgálatakor a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe.
Az elvált, illetve a házastársától külön élő igénylő milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?
Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
Milyen összegű az ideiglenes özvegyi nyugdíj?
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.
Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.
Meddig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj?
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint a házastárs halálától egy évig folyósítható.
Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra?
Az, aki a jogszerző halálakor
betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy
házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki esetében a fenti feltételek valamelyike
a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.
Milyen mértékű az özvegyi nyugdíj?
Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.
Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.
Milyen esetben és hogyan kell az özvegyi nyugdíjat megosztani?
Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.
Hogyan alakul az özvegyi nyugdíj mértéke, ha a jogszerző magánnyugdíjpénztár tagja volt?
Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztár tagja volt és az egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét átutalták, illetőleg a kedvezményezett özvegy vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az özvegyi nyugdíj kizárólag a társadalombiztosítási szabályok szerint kerül megállapításra.
Ha a tagdíj nem került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az elhunyt jogszerzőt megillető saját jogú nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. Ennek alapulvételével kell az özvegyi nyugdíj összegét meghatározni.
A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.
Ki jogosult özvegyi járadékra?
Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy – mint az elhunyt biztosított különös jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege.
Az özvegyi járadék összegét Kormány rendeletben meghatározottak szerint,
a) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át,
b) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át.
Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.
Jogszabályok:
1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet
Forrás: https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/hu/%C3%BCgyint%C3%A9z%C3%A9s/%C3%BCgyint%C3%A9z%C3%A9si-t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3k/110-hozz%C3%A1tartoz%C3%B3i-nyugell%C3%A1t%C3%A1s/1628-t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3-az-%C3%B6zvegyi-nyugd%C3%ADj-meg%C3%A1llap%C3%ADt%C3%A1si-felt%C3%A9teleir%C5%91l-%C3%BAj.html
2020. február 18. (kedd), 18:43
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
