Elindult a vizsgálat Lázár János alapítványa ellen: cégeket, ménesbirtokot és több mint ezer ingatlant vehet vissza az állam

Elindult a vizsgálat Lázár János alapítványa ellen: cégeket, ménesbirtokot és több mint ezer ingatlant vehet vissza az állam

Gyors felülvizsgálat indul Lázár János alapítványánál

/Gyors és alapos felülvizsgálat indul a Lázár Jánoshoz köthető Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál\./

Bóna Szabolcs agrárminiszter szerint át kell nézni, hogyan kerültek az alapítványhoz stratégiai állami agrárcégek, földek és több mint ezer ingatlan kezelési jogai. Ha a vizsgálat szabálytalanságokat tár fel, a folyamat végén akár cégeket és 1374 ingatlant is kihúzhatnak Lázár János befolyása alól.

Az alapítvány kuratóriumi elnöke Lázár János, és az elmúlt időszakban több olyan állami vagyonelem került hozzá, amely miatt az új agrárvezetés most részletes vizsgálatot indítana. A legnagyobb figyelmet a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. sorsa kapja, de az ATEV Zrt. és a börtöngazdaságokhoz kapcsolódó földek ügye is terítékre kerülhet.

A Ménesbirtok lehet az egyik legfontosabb ügy

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok évek óta kiemelt szereplője az állami agrárpolitikának.

Nem egyszerű gazdasági társaságként tekintenek rá, hanem stratégiai agrárvagyonként, történelmi és szakmai jelentőségű birtokként.

Bóna Szabolcs mostani bejelentése alapján a Ménesbirtok sorsa a felülvizsgálat egyik központi kérdése lehet. Az új agrárminiszter arról beszélt, hogy meg kell nézni, milyen körülmények között és milyen indokokkal kerültek ezek a cégek, földek és jogosultságok az alapítványhoz. Ez politikailag is érzékeny pont, mert Lázár János neve hosszú ideje összeforrt Mezőhegyessel.

Az ATEV milliárdos nyeresége is célkeresztbe került

A felülvizsgálat másik fontos szereplője az ATEV Zrt., vagyis az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat. Ez a cég olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők működéséhez. Bóna Szabolcs szerint éppen ezért alapvetően nonprofit logika mentén kellene működnie.

Ehhez képest az ATEV az elmúlt években jelentős, milliárdos nyereséget termelt.

Bóna arról is beszélt, hogy az alapítvány osztalékként vehetett ki profitot a cégből, és szerinte jó eséllyel kampánycélokra költhették el ezt a pénzt. Ez súlyos állítás, ezért a pénzmozgások pontos útját, jogszerűségét és célját az átvilágításnak kell tisztáznia.

1374 ingatlan miatt lett országos ügy

A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány körüli vita már március végén új lendületet kapott, amikor megjelent a kormányhatározat a jelentős állami földvagyon kezelésbe adásáról.

A döntés alapján az állam a Nemzeti Földalap közreműködésével ingyenesen megszerezte, majd az alapítvány kezelésébe adta az érintett területeket.

A Telex azt írta, hogy az ingatlanok száma 1374 volt, és a felsorolásban többek között börtöngazdaságok földjei is megjelenhettek. A HVG pedig már korábban arról számolt be, hogy Lázár János alapítványánál landoltak börtöngazdaságokhoz kapcsolódó földek, összesen mintegy 16 ezer hektárnyi terület.

Akár vissza is kerülhetnek az államhoz a cégek és földek

A legfontosabb kérdés most az, milyen jogi következménye lehet a vizsgálatnak.

Ha az átvilágítás azt állapítja meg, hogy a vagyonátadások jogszerűek voltak, de politikailag vitathatóak, akkor a kormány mozgástere szűkebb lehet. Ha viszont szabálytalanságokat, közérdeket sértő döntéseket vagy nem megfelelő vagyonkezelést tárnak fel, akkor megnyílhat az út a cégek, földek és ingatlanok visszarendezése előtt.

Ez akár azt is jelentheti, hogy a Ménesbirtok, az ATEV vagy a több mint ezer ingatlan kezelési joga kikerülhet a Lázár János vezette alapítványi körből. Az új agrárminiszter gyors vizsgálatot ígér, így a Lázár Jánoshoz kötött agrárvagyon ügye könnyen a Tisza-kormány egyik első nagy elszámoltatási ügyévé válhat.

2026. május 21. (csütörtök), 11:32