Tíz százalékkal emelnék a már folyósított rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat 2027. január 1-jétől, a nyugdíjkorhatárt betöltött jogosultak egy részénél pedig további felzárkóztatás következhetne. Az októberben közzétett jogszabálytervezetek magasabb számítási alapösszeget és 120 ezer forintos minimumgaranciát is tartalmaznak, de ezek eltérő szabályok, és nem mindenkire ugyanúgy vonatkoznának. /A tervezett összegeket ezért az ellátás típusa, az életkor és az egyéni jogosultság alapján érdemes értelmezni\./
Tíz százalékkal növelnék a már megállapított ellátásokat
Akinek jelenleg havi 80 ezer forintból kell gazdálkodnia, annak az általános emelés önmagában 8 ezer forint többletet jelentene. Százezer forintos ellátásnál 10 ezer, 150 ezer forintnál pedig 15 ezer forinttal nőne a havi összeg.
Az október 8-án társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a 2027 előtt megállapított rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékos emelését írná elő. Ez már magában foglalná a szokásos januári növelést: a nyugdíjakra tervezett általános emelést nem lehetne még egyszer hozzáadni.
Más szabály vonatkozna azokra, akiknek csak jövőre állapítanák meg az ellátását. Náluk a megemelt számítási alapból és a minősítési kategóriához tartozó százalékokból indulnának ki, a korábbi jövedelmet is figyelembe véve.
Százhúszezer forintos minimumot kapnának egyes idősebb jogosultak
Külön segítséget jelenthetne a nyugdíjkorhatárt már betöltött, továbbra is rokkantsági ellátásban részesülők felzárkóztatása. A törvénytervezet az ő ellátásuk alsó határát az öregségi teljes nyugdíj mindenkori minimumához kötné, amelyet jövőre 120 ezer forintban határoznának meg.
Fontos kivétel, hogy ez a garancia nem terjedne ki a kivételes rokkantsági ellátásra. A szeptemberi kormányzati közlemény még úgy fogalmazott az idősebb érintettekről, hogy „senki sem kaphat havi 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat”. A „senki” mellé a részletszabályokban tehát már odakerült egy kivétel.
Azoknál, akik 2027. január 1-je előtt betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, a rendelettervezet szerint először végrehajtanák a tízszázalékos emelést. Az így kapott összeg alapján következhetne a további növelés:
Így egy jelenleg 80 ezer forintos ellátás a megfelelő jogosultság esetén előbb 88 ezerre, majd 120 ezer forintra nőhetne. A teljes havi többlet ebben a példában 40 ezer forint lenne. Jelenlegi 100 ezer forintból 122 ezer, 120 ezer forintból pedig 140 ezer forintos ellátás alakulhatna ki.
Ezek a példák a külön felzárkóztatásra jogosultakra vonatkoznak. Nemzetközi megállapodás vagy uniós koordináció alapján megállapított ellátásnál a tervezet az összeghatárokat a Magyarországot terhelő ellátásrészhez arányosítaná.
Kategóriánként eltérnének az új ellátások összeghatárai
Új igénylőknél az alapösszeg változása lenne meghatározó: a 2026-os 147 175 forintról 162 ezer forintra emelkedne. Ez 14 825 forintos, körülbelül 10,07 százalékos növekedés.
A 162 ezer forint számítási alap lenne, amelyből az alsó és felső határokat meghatározzák. Nem ekkora havi utalást ígérnének minden jogosultnak.
A jelenlegi százalékos szabályokkal és a tervezett alapösszeggel számolva a rokkantsági ellátás általános kategóriahatárai így alakulnának:
B2 kategóriában a havi minimum 48 600 forint, a maximum 72 900 forint lenne.
C2 besorolásnál legalább 72 900 forintot, legfeljebb 243 ezer forintot lehetne megállapítani.
D kategóriában 81 ezer forint lenne az alsó, 243 ezer forint a felső határ.
E besorolás esetén a minimum 89 100 forintra, a maximum 243 ezer forintra változna.
Rehabilitációs ellátásnál két kategória összegei módosulnának.
Ezek a tervezett alapösszegből számított határok, nem egyéni hatósági döntések. A korábbi kereset és a minősítés befolyásolná a tényleges összeget; a nyugdíjkorhatárhoz kötött minimumgarancia külön szabály lenne. A már folyósított ellátásokat sem egyszerűen ezekhez a kategóriahatárokhoz igazítanák.
Munka mellett is járhat ellátás, a foglalkoztatást külön támogatnák
Sok érintett számára a havi ellátás mellett a munkabér biztosítja a megélhetést. A Szociális Ágazati Portál 2026. augusztus 31-én frissített tájékoztatója szerint 2021 eleje óta a megváltozott munkaképességűek ellátása mellett nincs általános kereseti vagy munkaidőkorlát.
Ez azonban nem szünteti meg a jogosultsághoz kapcsolódó kötelezettségeket. Rokkantsági ellátásnál például a jogosultságot érintő körülmények változását, valamint az egészségi állapot tartós javulását vagy rosszabbodását tíz napon belül jelezni kell a rehabilitációs hatóságnak.
Munkáltatói oldalon is változtatást terveznek. A kormány október 28-i közlése szerint a legalább 250 főt foglalkoztató cégeknél magasabb rehabilitációs hozzájárulás következne, ha nem teljesítik a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására előírt arányt.
Emellett a szociális tárca október 5-én közel 82 milliárd forintos döntésről számolt be a 2027-es rehabilitációs foglalkoztatás támogatására. A közlés szerint ez 355 akkreditált munkáltatónál közel 31 ezer ember munkáját segítené. Ez a foglalkoztatás támogatása, nem a magánszemélyeknek járó ellátás része.
Januárra tervezik az emelést, külön kérelmet nem kérnének hozzá
A rendelettervezet szerint a nyugdíjfolyósító hivatalból hajtaná végre az emeléseket, és már a 2027 januárjára járó ellátásokat is magasabb összegben fizetné ki. A már megállapított ellátás emeléséhez tehát nem kellene új igénylést beadni. Új ellátás megállapításához viszont továbbra is szükséges lenne a jogosultság vizsgálata.
Hosszabb távú változást is tartalmaz a törvénytervezet: 2028-tól az alapösszeget évente a rendes nyugdíjemelés szabályai szerint növelnék.
Az érintetteknek most elsősorban a határozatukban szereplő ellátástípust és minősítési kategóriát érdemes ellenőrizniük. A külön felzárkóztatásnál az is döntő lenne, hogy a jogosult mikor töltötte be a nyugdíjkorhatárt, illetve kivételes ellátást kap-e. A bemutatott összegek tervezetekből következnek: a tényleges januári jogosultságot és kifizetést a véglegesen elfogadott, kihirdetett szabályok határozzák majd meg.
Felhasznált források
2026. november 05. (csütörtök), 06:37
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.