MOST ÉRKEZETT! Nagy bajban van Putyin – Itt a mese vége?
Már szenved az orosz gazdaság és Putyin legbelsőbb köre a szankcióktól.
Az invázióra válaszul a Nyugat teljesen izolálni próbálja az orosz gazdaságot a nemzetközi piactól, miközben a hosszú évek során a Szovjetunió összeomlását követően erősen összefonódtak. Moszkva már korábban, 2014-ben, amikor egyoldalúan annektálta a Krím félszigetet, már nézett szembe hasonló büntetőintézkedésekkel, de most tényleg soha nem látott szankciók kezdtek záporozni.
Közvetve vagy közvetlenül az egész világ megérzi ezt a konfliktust. Kezdetben voltak olyan pletykák, hogy Kína felszívhatja az Európából kieső orosz piacot, Peking beállhat Moszkva mellé, de az ázsiai ország álláspontja mára a kirobbant konfliktussal kapcsolatosan egyértelműen semleges. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy számukra is rossz a kialakult helyzet, és az elhúzódó háború megviseli majd Kína gazdaságát.
Talán a legkomolyabb nyugati szankció, ami eddig a történelem során csak Iránnal történt meg, hogy MOSZKVÁT LEKAPCSOLTÁK A SWIFT-RENDSZERRŐL.
Ráadásul a második világháború után kialakult harmonikus globális világkereskedelem elmélete már korábban is nyomás alatt állt, de most ez is fokozódott az orosz–ukrán konfliktus miatt. A nemzetközi szakértők úgy látják, hogy a globalizált áruforgalmat a jövőben felváltják a nagy regionális paktumok.
Komoly kérdések az energetikai szektorban.
Oroszország a globális olaj- és földgáztermelés jóval több mint 10 százalékát adja, és jelentős szerepet játszik az európai földgázpiacokon is, hiszen Európa továbbra is nagymértékben függ az orosz gáztól, amely a kontinens szükségleteinek mintegy 40 százalékát fedezi. Kezdetben úgy tűnt, Putyin inkább fenyegetőzik azzal, hogy elvágja a hozzáférést az orosz nyersanyagoktól, mára fordult a kocka, és Európában komolyan felmerült, hogy elzárják teljesen az orosz kőolaj- és földgázexportot.
A HÁBORÚ KIROBBANÁSÁT KÖVETŐEN BRUTÁLIS OLAJÁR-EMELKEDÉS VOLT.
Ennek az lett a hatása, hogy brutális infláció szabadult el a nemzetközi piacon. De ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen a mezőgazdasági termékekből komoly ellátásilánc-megszakadások is elképzelhetők a későbbiekben, ami veszélyezteti az afrikai és a közel-keleti országok élelmezését.
A globalizált világban a piacok annyira összefonódtak, hogy Európa nem tudja egyik napról a másikra kizárni az orosz nyersanyagokat, ellentétben az Egyesült Államokkal, Kanadával és Nagy-Britanniával, amelyek ezt a lépést már megtették. De annak ellenére
AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ OROSZ GÁZ ÁRAMLÁSÁBAN EDDIG NEM TÖRTÉNT FENNAKADÁS.
A győztesek egyértelműen a földgázt exportáló országok, így elsősorban az Egyesült Államok és Katar, amelyek a megnövekedett európai kereslettel nagyot szakíthatnak.
Amerika nyerhet az orosz olajembargón.
Amennyiben nem jönne orosz gáz az EU-ba, a tengerentúli palagáz léphet a helyére.
Az orosz gazdaság megroppant.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt korábban többször is figyelmeztették, hogy a Nyugat izolálni fogja a gazdaságát, ha megszállja Ukrajnát. Ennek ellenére ő mégis úgy döntött, hogy odaküldi a tankokat. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a szankciók hatályba helyezését követően nem sokkal elismerte, hogy a következmények már most fájdalmasak, úgy fogalmazott:
Az orosz gazdaság most komoly nyomás alatt van, komoly ütést kapott.
Moszkva kezdetben tőkekontrollt vezetett be, igyekezett megakadályozni, hogy a külföldi cégek kivonuljanak Oroszországból. De mára ez kocka is megfordult, és nyugaton gyakorlatilag feketelistára teszik azokat a cégeket, amelyek nem vonulnak ki. Bár komoly nemzetközi szerződések hátráltatják egyes esetekben a multinacionális cégek kivonulását, mára aki tudta, elhagyta az országot. Gyakorlatilag harminc alatti azoknak a cégeknek a száma, amelyek maradtak.
Az orosz emberek mindennapjait is érintik a szankciók: olyan vállalatok és szolgáltatók hagyták ott az orosz piacot, mint az Apple, a Google, a YouTube, a Nike, az IKEA, a Netflix, a McDonald’s, és a sort e cikk végéig sorolhatnánk. Mostanra jól látszik, hogy elemeiben fog megváltozni az emberek élete. Putyin úgy döntött, hogy az elkezdett kapitalizmust visszafordítja,
A KÉPVISELŐK AZ OROSZ PARLAMENTBEN MÁR ÁLLAMOSÍTÁSOKKAL FENYEGETNEK.
Célkeresztben az orosz oligarchák.
Az orosz oligarchákat a támadást követően azonnal célkeresztbe vették. A napokban nemzetközi hálózatok elkezdték feltérképezni az Európában található oligarchák vagyonát. Összesen több mint 17 milliárd dollár (nagyjából 5700 milliárd forint) értékű vagyont foglaltak már le magánszemélyektől a nyugati szankciók részeként.
.
Hatalmas vagyonokat találtak azoknál a személyeknél, akiket korábban az orosz elnök legnagyobb ellenfele megnevezett.
Ezek összesen 35 orosz üzletemberhez és állami tisztviselőhöz köthetők, akik állítólag szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyinnal. Szinte Európa összes állama blokkolja ezeknek a személyeknek, hogy hozzáférjenek a vagyonukhoz. Ráadásul még Svájc is szigorított velük szemben, pedig az alpesi ország a legtöbbször óvatos a nemzetközi szankciókkal.
Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy Putyin belső körében feszültséget szítsanak, ezzel térdre kényszerítve az orosz elnököt is.
TOVÁBBÁ VLAGYIMIR PUTYIN VAGYONÁT IS ZÁROLTÁK, ÉS AZ EURÓPÁBAN TARTOTT PÉNZÉNEK, INGATLANJAINAK ÉS INGÓSÁGAINAK EGYELŐRE BÚCSÚT KELL INTENIE.
2022. március 25. (péntek), 08:54
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
