Elektronikus bizonyítékokat foglalt le a Nemzeti Nyomozó Iroda 2026. november 4-én a Külügyminisztériumban, a Szijjártó Péter minisztersége alatt lebonyolított járványügyi beszerzések miatt. /Az ügy közpénzek felhasználásáról és az államot érhetett veszteségről szól; egy külön NAV\-eljárásban már két gyanúsított letartóztatásáról is döntött a bíróság\./
Visszanyert adatok kerültek a nyomozókhoz
Gazdasági és kibernyomozók több forrásból nyertek vissza elektronikus adatokat a minisztérium szerverszobájában, majd külső adathordozókra másolták őket. Az NNI szerint ezek alátámasztják a belső vizsgálat megállapításait.
Az eljárás előzményeiről a kormány már 2026. augusztus 25-én közölte, hogy a tárca feljelentést tett. A hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított NNI-nyomozás szeptemberben kezdődött.
Tizenkilencezer gép mellé nem járt ugyanennyi működő betegágy
A rendőrség által ismertetett vizsgálat szerint 2020 tavaszán 19 002 lélegeztetőgépet és további védőeszközöket szereztek be, mintegy 300 milliárd forintért. A készülékek közül több mint 16 ezret a Külgazdasági és Külügyminisztérium vásárolt.
Ehhez képest az intenzív ellátás személyi és infrastrukturális feltételei az idézett későbbi OKFŐ-adatok szerint egyszerre 800–2000 beteg kezelését tették lehetővé. A feljelentés szerint ezt nem mérték fel vagy nem vették megfelelően figyelembe. Csakhogy egy raktárnyi gép még nem egy kórháznyi működő intenzív osztály.
Használat nélkül is milliárdokba került a készlet
Nem pusztán a mennyiséggel volt gond. A kormány augusztusi tájékoztatása szerint több készülék hibásnak vagy alkalmatlannak bizonyult, jelentős részük pedig sosem került kórházi használatba. Raktározásuk költsége is többmilliárdos összegre rúgott.
Ugyanez a közlemény arról számolt be, hogy az átvilágítás során több ezer dokumentumot néztek át, de az iratanyag hiányos volt. Egyes állományokat feltételezett törlés után informatikai eszközökkel kellett helyreállítani. A közlés nem nevezett meg olyan személyt, akinek a törlést bizonyítottan tulajdonították volna.
Minisztériumi megállapításokról van szó: ezek alapján merült fel a korábbi felsővezetés felelőssége, de önmagukban nem jelentenek büntetőbírósági döntést.
Külön NAV-ügyben két embert letartóztattak
Másik eljárásban a lélegeztetőgép- és maszkügyletekből származó pénz útját vizsgálják. A NAV október 27-i közleménye szerint az érintett szerződések alapján 800 lélegeztetőgép és 3 millió maszk érkezett Kínából, amelyekért az állam 15,6 milliárd forintot fizetett.
A gyanú szerint tényleges tevékenységet nem végző cégek és fiktív informatikai számlák segítségével csökkentették az adókötelezettséget. A hatóság több mint 3 milliárd forintnyi haszon tisztára mosását, illetve 660 millió forintot meghaladó költségvetési kárt vizsgál. Az akció során 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le vagy vettek zár alá; ez még nem jelenti azt, hogy az összeg végleg visszakerült az államhoz.
Győrben október 29-én egy nő és egy férfi letartóztatását rendelte el a járásbíróság. A nő a gyanú szerint a céghálózat könyvelését végezte, a férfi külföldi számláról vett fel készpénzt, és kapcsolattartóként működött közre a korábbi külügyminisztériummal. A Telex helyszíni tudósítása szerint a bíróság a szökés, elrejtőzés és a bizonyítás megnehezítésének veszélyét is figyelembe vette.
Májer Bálint, az OTT-One korábbi vezérigazgatója ellen ugyancsak október végén adtak ki elfogatóparancsot. A Telex november 4-i beszámolója szerint ezt követően levélben jelezte a NAV-nak, hogy hazautazik és részt vesz az ellene indított eljárásban.
Szijjártó személyes felelősségét nem dönti el a lefoglalás
Politikailag azért érinti közvetlenül a történet Szijjártó Pétert, mert a vizsgált beszerzések meghatározó részét az általa vezetett tárca bonyolította. A miniszteri tisztség azonban önmagában nem bizonyít személyes büntetőjogi felelősséget.
Az ellenőrzött rendőrségi és NAV-közlemények nem említenek Szijjártóval szembeni gyanúsítást. A lefoglalt adatok elemzése folyamatban van; az esetleges személyes felelősséget a nyomozásnak kell tisztáznia.
Felhasznált források
2026. november 05. (csütörtök), 10:05
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.