– Magyarországon népbetegségnek számít az ízületkopás. Hogy tudunk magunkra vigyázni, mire kell figyelnünk?
– A legnagyobb morbiditási adatokkal (a megbetegedés arányszáma az összlakosság számához viszonyítva – szerk.) a mozgásszervi betegségek – ezen belül az ízületi kopás – rendelkeznek nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Ha egy ízület fáj, szúr, akkor azonnal szakemberhez kell fordulni, mert az azt jelenti, hogy ott valamilyen strukturális hiba van, aminek esetében komoly megfontolás tárgyát képezi, hogy esetleg műtéti úton korrigáljanak.
– Mi van akkor, ha mégsem ússza meg a páciens a protézist?
– Az úgynevezett endoprotetikus műtétek a betegmegelégedettség szempontjából az egyik legjobb műtéti eljárásnak számítanak. Azonban sajnos az a probléma velük, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a beteg egész élete során ugyanazt a minőséget nyújtják, a protézisek ugyanis megkophatnak, kilazulhatnak, akkor viszont már elég nehéz újabb protézist beültetni.
– Az Ön által kifejlesztett módszer a leggyorsabb és leghatékonyabb műtéti eljárásnak számít az ízületkopás gyógyítására. A mozaikplasztika világhírű, az Európai Térdsebész Kongresszus is első díjjal jutalmazta. Mi a módszer lényege és mi a hatékonyságának és egyediségének a titka?
– Még 1992-ben vezettük be a klinikai gyakorlatba a mozaikplasztika néven ismert műtéti eljárást.
Dr. Hangody László módszerével évente 40 ezer műtétet végeznek világszerte
– Hogyan lehetséges, hogy az Ön módszerével végzett műtétek után a betegek olykor már másnap talpra állhatnak?– Miért jobb ez a módszer, mint a korábbi?
– A korábbi műtéti technikákkal nem lehetett üvegporc minőségű felszínt létrehozni a kilyukadt területen, hanem csak úgynevezett rostos porc minőséget, ami jóval gyengébb anyag, hamar kilyukad és tönkremegy.
– Azon túl, hogy kifejlesztettük a porcátültetési technikát, mi alapvetően ízületi tükrözéses műtéteket végzünk, illetve igyekszünk úgynevezett minimálinvazív technikákkal operálni (a gyorsabb rehabilitáció érdekében kis metszéssel műtenek nagy problémát). Az ilyen műtétek után a beteg azonnal mozgathatja az operált végtagot, és abban az esetben, hogyha nem olyan eljárásról van szó, ami után tehermentesíteni kell egy-két hétig, akkor rögtön rá is állhat. Ilyen például az úgynevezett minimálinvazív térd- vagy csípőprotézis-beültetés. A szalagpótló műtétek azonban nem ilyenek, ott általában három hétig az érintett területet tehermentesíteni kell.
– Említette, hogy csípőprotézis-műtéteket is végeznek. Az Ön módszerével megúszható az endoprotézis beültetése?
– A mozaiplasztika minden nagy ízületen alkalmazható, de az esetek 80 százalékában térdízületi problémáról van szó.
– Támogatja az OEP a műtétet?
– Igen. Még rengeteg más országban műtenek a módszerrel, ahol van egészségügyi biztosítási rendszer, ott azt szintén finanszírozzák.
– Mi a helyzet a várólistákkal?
– Ez nem egy olyan műtét, amire őrületesen hosszú várólista lenne, baj is lenne, ha nagyon sokat kellene várni, mivel ez a műtét nem végezhető el akármikor, csak akkor, amikor még a károsodás kicsi vagy közepes méretű. Amikor már nagyon nagy a porcpusztulás, akkor jönnek a protézises beavatkozások, amelyek azért halaszthatók, még ha ez a betegnek kellemetlen is.
– Az ízületkopás világszerte nagy problémát jelent. Miért veszélyes?
– Az ízületeink biztosítják számunkra a mozgást, segítségükkel tudunk járni, sportolni. Ha nem működnek megfelelően, vagyis mozgáskorlátozottság van az ízületben – nem nyúlik ki, nem hajlik be megfelelően, fáj, duzzadt, pláne ha a végtag még el is görbül, instabillá válik –, akkor a helyváltoztatás is probléma. Míg egy kisgyerek rohangászik, futkározik, addig egy öregember alig tud elmenni egyik padtól a másikig. Az öregembernek el vannak kopva az ízületei, a kisgyereknek még nincsenek. Sajnos vannak olyan problémák, sérülések, ízületi betegségek, amik révén már nemcsak öregkorban kophat el az ízület, hanem fiatalkorban is. Ennek megakadályozása képezi a mozgásszervi sebészet legfőbb törekvését. Értelemszerűen az alsó végtag ízületei, elsősorban a térd, másodsorban a csípő kapják a legnagyobb terhelést, mivel az egész testsúlyunkat viszik. A felső végtag nagy ízületei, a váll, a könyök, a csukló lényegesen kisebb megterhelésnek vannak kitéve, mert azok nem cipelik a 80 kilós embernek mind a 80 kilóját egész nap, azok elváltozásai egyrészt később jönnek, másrészt kevésbé súlyos panaszokat okoznak.
Forrás: mno.hu
2014. június 14. (szombat), 22:47
Oldalunk a tájékozódásodat segíti, de konkrét orvosi kérdésekkel, panaszoddal fordulj kezelőorvosodhoz!