Régi vita, hogy a disznózsír emeli-e a koleszterinszintet, hozzájárul-e a szívbetegségekhez. A hisztéria a nyolcvanas években kezdődött, amikor az elhízásért és az érrendszeri betegségekért a disznózsírt és a vajat tették felelőssé egyes szakértők.
Ez odáig fajult, hogy a világ fejlett országaiban szinte teljesen eltűnt a disznózsírban sütés szokása, és mindenki étolajat kezdett használni. Azóta kiderült, hogy az étolaj egészségtelenebb élelmiszer, amit bevezettünk étrendünkben. Mára kimutatták rákkeltő hatását is. Az átállás oka az is lehetett, hogy kétségtelenül a napraforgó olajat sokkal könnyebb használni a konyhában, mint a disznózsírt. Melegítése, szűrése és tárolása is egyszerűbb, így a háziasszonyok a gyorsuló világunkban elfeledkeztek a zsírról, ami drágább is, mint az étolaj.
A dietetikusok mára rájöttek, hogy az elhízásért és a szívbetegségekért első sorban a túlzott finomított szénhidrát és cukorfogyasztás tehető felelőssé, nem a zsír, amiről teljesen leszoktunk, a betegségek nemhogy nem tűntek el, de évről évre egyre több embert érintenek világszerte.
Nem főzünk zsírral már, pedig aki még emlékszik a régi ízekre, az tudja, mennyivel finomabb egy zsírban kisütött hús vagy elkészített rántás a műanyag ízű, büdös olajos ételeknél.
Ráadásul egyes süteményeket, például a hájas tésztát nem is lehet másból, csak a disznó zsiradékából elkészíteni, kár, hogy elfeledkeztünk ezekről a finomságokról.
Ha a zsírnak más előnye nem lenne, mint az, hogy ha lesütjük a hájat, abból finom töpörtyű lesz, már akkor nem szabadna elfeledkeznünk róla. Ugyanez igaz a liba vagy kacsa hájának lesütésére, amelyek mellékterméke szintén igazi csemege.
Nemcsak zsírban sütni jó, de egész más lesz a sütőben készített sültek íze is, ha disznózsírral megkenjük őket, esetleg csirkét libazsírral.
A tökéletes rántott húst egyébként disznózsír és vaj keverékében sütik eredeti recept szerint, és a vajban sütésnek is meg van a létjogosultsága a konyhában. Azonban ha védeni akarjuk a család egészségét, az olajról egyszer és mindenkorra mondjunk le!
Ma már tudományosan is bizonyított, hogy a zsír sokkal egészségesebb az étolajnál, és nem okoz magas koleszterinszintet. Ma a magas szénhidrátfogyasztást okolják az orvosok a különböző degeneratív betegségek egyre nagyobb előfordulásáért.
Az étolajról tudni, hogy rákkeltő anyagokat, telítetlen zsírsavakat tartalmaz, könnyebben avasodik, szennyezi a környezetet és nem jó az íze. Sajnos jóval könnyebben kezelhető, szűrhető, mint a disznózsír, sokan kényelemből is használják szívesebben.
Azt azonban senki nem vitatja, hogy a zsírban sült ételek, húsok, de még a sült krumpli is sokkal finomabbak az olajos ízű kosztnál. A tömény, olajban sült lángosok, krumpli jóval nehezebben emészthetők, mintha zsírban készültek volna.
Az az elmélet is megdőlt, hogy a zsírszegény étrend kímélőbb, ugyanis az agynak, az emésztésnek, a szívnek szüksége van zsírra, de nem finomított olaj formájában, hanem természetes előfordulásában: növényi magvakban vagy állati eredetű élelmiszerekben.
Mangalica a legjobb! Az adott zsiradék tápanyagtartalma és zsírtartalma függ az állat fajtájától, a mangalica jelentős mennyiségű koleszterint és E-vitamint tartalmaz, hasonlóan a kacsa és libazsírhoz.
Zsír és egészség: a “jó zsírok” szerepe
- Agy: Az agyunk a “legzsírosabb szervünk”.
- Jó közérzet: A megfelelő mennyiségű koleszterin és esszenciális zsírsavak (főleg DHA) jelenléte hozzájárul a szerotonin nevű hormon szintentartásához és az agyidegek hatékonyabb működéséhez. Ezek által szerepet játszik a depresszió elleni küzdelemben. Együnk Omega-3 tartalmú ételeket!
- Sejtfal: A sejtjfalak külső részét zsírmolekulák alkotják.
- Jobb anyagcsere: A zsírok tovább biztosítanak energiát a szervezet számára
- Vitaminok: Elérhetővé és felhasználhatóvá teszik a zsírban oldódó vitaminokat (D, E , K, A) a szervezet számára.
- Csontozat: Az egészséges zsírok segítenek beépíteni a kálciumot a csontozatba. A zsírban oldódó K2 és D vitaminok szintén közrejátszanak a csontok anyagcseréjében.
- Kórokozók elleni védelem: Jobb immunműködés: egyes telített zsírsavak, így a vörös pálma és a kókusz olaja lauril- és mirisztinsavat tartalmaznak, melyeknekantibakteriális, vírus- és gombaellenes tulajdonságaik vannak.
