A több száz éves Szűz Mária-szoborhoz számos csodás hiedelem fűződik, ám csak most először vetették alá tudományos vizsgálatnak.
/A székely hitélet szent tárgyaként tisztelt csíksomlyói kegyszobor a Kárpát\-medence egyik legtitokzatosabb kegyhelyévé tette Csíksomlyót, ahova százezrek zarándokolnak el, különösen Pünkösdkor\./
A több száz éves Szűz Mária-szoborhoz számos csodás hiedelem, legenda és történelmi feltételezés fűződik, ám csak most először vetették alá tudományos vizsgálatnak: mikroszkópokkal, endoszkóppal, UV-lámpával is átnézték.
Kiderült, 1526-nál régebben készülhetett művészettörténészek az 1510-es éveket jelölték meg a keletkezés időpontjául. Eredetileg egy mellékoltár főalakja volt: az alapanyag juharfa, akárcsak a hozzá tartozó Szent Borbála- és Szent Katalin-szobroké is. A kegyszobor 253 centiméter magas, maga Szűz Mária alakja 191 centiméter, tehát az életnagyságnál nagyobb.
A Madonna arcán több sérülés látható. Az egyik legenda szerint a 17. században egy török hadvezér lándzsát szúrt az arcba, melynek nyomai a mai napig láthatóak.
A fejdíszekhez kapcsolódik az a csoda, miszerint a hívek látni vélték, amint angyalok leeresztik a koronát a Szűzanya fejére. A hiedelem szerint, ha a mellékalakok visszalépnek, az halált vagy pusztulást jelez előre.
A szobor üreges belsejét endoszkóppal is megvizsgálták, elsősorban feliratokat, jelzéseket kerestek, de semmi ilyesmit nem találtak. Ehelyett apró- és papírpénzek, papírra vetett imák, levelek tucatját „halászták” ki a szoborból.
Egy dologra azonban máig nincs tudományos magyarázat
A szobor tisztelete a 17. század óta töretlen, jelentősége a csíksomlyói búcsú hagyományában megkérdőjelezhetetlen. Méltán büszke rá tehát a katolikus székelység...
Ha érdekesnek találtad, ne felejtsd el megosztani!
