Mindenegyben blog
2025. január 17. (péntek), 07:20

Örökbefogadtam az elhunyt testvérem fiát– „APU AZT KÉRTE, HOGY EZT A LEVELET ADJAM ODA NEKED” – MONDTA NEKEM EGYSZER A FIÚ Egy év telt el, mióta elvesztettem a bátyámat, Tamást. Azóta számtalan nehézséggel kellett szembenéznem, de igyekeztem mindent megtenni, hogy apaként segítsem unokaöcsémet, Andrást. Egy csendes délutánon Andrással együtt álltunk Tamás sírjánál. Mindketten némán sírtunk, egyetlen szót sem szóltunk, csak megosztottuk egymással a fájdalmas csendet. Egyszer csak András előhúzott egy kis borítékot a kabátzsebéből, és halkan megszólalt: – „Apu azt kérte, hogy ezt a levelet adjam oda neked.” Remegő kézzel vettem át tőle a borítékot. Amikor kinyitottam és elolvastam a levelet, a szavak annyira megérintettek, hogy a könnyeim szabadon folytak. Az, amit Tamás írt, örökre megváltoztatta az életemet. ⬇️A teljes történet a kommentek között található.

Örökbefogadtam az elhunyt testvérem fiát– „APU AZT KÉRTE, HOGY EZT A LEVELET ADJAM ODA NEKED” – MONDTA NEKEM EGYSZER A FIÚ Egy év telt el, mióta elvesztettem a bátyámat, Tamást. Azóta számtalan nehézséggel kellett szembenéznem, de igyekeztem mindent megtenni, hogy apaként segítsem unokaöcsémet, Andrást. Egy csendes délutánon Andrással együtt álltunk Tamás sírjánál. Mindketten némán sírtunk, egyetlen szót sem szóltunk, csak megosztottuk egymással a fájdalmas csendet. Egyszer csak András előhúzott egy kis borítékot a kabátzsebéből, és halkan megszólalt: – „Apu azt kérte, hogy ezt a levelet adjam oda neked.” Remegő kézzel vettem át tőle a borítékot. Amikor kinyitottam és elolvastam a levelet, a szavak annyira megérintettek, hogy a könnyeim szabadon folytak. Az, amit Tamás írt, örökre megváltoztatta az életemet. ⬇️A teljes történet a kommentek között található.

A KÜZDELEM ÉS AZ ÚJ KEZDET: ELHUNYT TESTVÉRE FIÁT FOGADTA BE, DE EGY LEVÉL MINDENT MEGVÁLTOZTATOTTSzilárd élete...

Mindenegyben blog
2025. január 16. (csütörtök), 21:05

Véletlenül derült ki, hogy az örökbefogadott lányom a saját biológiai gyermekem

Véletlenül derült ki, hogy az örökbefogadott lányom a saját biológiai gyermekem

Véletlenül derült ki, hogy az örökbefogadott lányom a saját biológiai gyermekemSzerző: Faragó Katalin2024. szeptember...

Mindenegyben blog
2025. január 16. (csütörtök), 17:45

Amikor a feleségemmel elmentünk egy árvaházba, hogy örökbe fogadjunk egy gyermeket, olyan kislányra bukkantunk, aki a megszólalásig hasonlított a lányunkra! Kata és én régóta álmodoztunk arról, hogy bővítjük a családunkat. Sajnos Katának nem lehet saját gyermeke, így hárman alkottunk egy kis családot: ő, én, és az én csodálatos ötéves kislányom, Nóri az előző házasságomból. Mindketten rajongásig imádjuk őt. Hónapokig tartó beszélgetések és lelki vívódás után végül úgy döntöttünk, hogy belevágunk az örökbefogadásba. Aznap reggel megérkeztünk az árvaházba, és egy órát beszélgettünk az igazgatónővel, Tóth Edittel, aki elmesélte, mire számíthatunk. Ezután bevezetett minket a játszószobába, ahol a gyerekek voltak. Kata és én együtt játszottunk és beszélgettünk a gyerekekkel. Mindannyian lenyűgözőek voltak. Ha tehettük volna, mindegyiküket hazavisszük. De megegyeztünk abban, hogy olyan gyermeket szeretnénk örökbe fogadni, akivel azonnal különleges kötődést érzünk. Éppen egy csoport gyereknek segítettünk a kirakós játékban, amikor valaki megérintette a vállamat. Megfordultam, és egy kislány nézett rám nagy, csillogó szemekkel. Azt kérdezte: – Te leszel az új apukám? Egyszerűen érzem, hogy te vagy az! MEGFAGYTAM. Kata úgy nézett ki, mintha mindjárt elájulna. A kislány, aki előttem állt, PONTOSAN úgy nézett ki, mint Nóri, aki éppen otthon volt a bébiszitterünkkel. A kislány kinyújtotta a kis kezét, és ekkor vettem észre – ugyanolyan anyajegy volt a csuklóján, mint Nórinak. – Hogy hívnak? – kérdeztem remegő hangon. Az életünk abban a pillanatban örökre megváltozott.⬇️ ⬇️A teljes történet a kommentek között található.

Amikor a feleségemmel elmentünk egy árvaházba, hogy örökbe fogadjunk egy gyermeket, olyan kislányra bukkantunk, aki a megszólalásig hasonlított a lányunkra! Kata és én régóta álmodoztunk arról, hogy bővítjük a családunkat. Sajnos Katának nem lehet saját gyermeke, így hárman alkottunk egy kis családot: ő, én, és az én csodálatos ötéves kislányom, Nóri az előző házasságomból. Mindketten rajongásig imádjuk őt. Hónapokig tartó beszélgetések és lelki vívódás után végül úgy döntöttünk, hogy belevágunk az örökbefogadásba. Aznap reggel megérkeztünk az árvaházba, és egy órát beszélgettünk az igazgatónővel, Tóth Edittel, aki elmesélte, mire számíthatunk. Ezután bevezetett minket a játszószobába, ahol a gyerekek voltak. Kata és én együtt játszottunk és beszélgettünk a gyerekekkel. Mindannyian lenyűgözőek voltak. Ha tehettük volna, mindegyiküket hazavisszük. De megegyeztünk abban, hogy olyan gyermeket szeretnénk örökbe fogadni, akivel azonnal különleges kötődést érzünk. Éppen egy csoport gyereknek segítettünk a kirakós játékban, amikor valaki megérintette a vállamat. Megfordultam, és egy kislány nézett rám nagy, csillogó szemekkel. Azt kérdezte: – Te leszel az új apukám? Egyszerűen érzem, hogy te vagy az! MEGFAGYTAM. Kata úgy nézett ki, mintha mindjárt elájulna. A kislány, aki előttem állt, PONTOSAN úgy nézett ki, mint Nóri, aki éppen otthon volt a bébiszitterünkkel. A kislány kinyújtotta a kis kezét, és ekkor vettem észre – ugyanolyan anyajegy volt a csuklóján, mint Nórinak. – Hogy hívnak? – kérdeztem remegő hangon. Az életünk abban a pillanatban örökre megváltozott.⬇️ ⬇️A teljes történet a kommentek között található.

Egy árvaházban találtunk rá a lányra, aki megszólalásig hasonlít a lányunkra otthonSzerző: Jelena Kuzina2025. január...

Mindenegyben blog
2025. január 16. (csütörtök), 16:38

Egy 6 éves kisfiú a menhelyen minden nap észrevett egy szegény tinilányt, aki a kerítésen kívülről figyelte ő

Egy 6 éves kisfiú a menhelyen minden nap észrevett egy szegény tinilányt, aki a kerítésen kívülről figyelte ő

Egy 6 éves kisfiú a menhelyen minden nap észrevett egy szegény tinilányt, aki a kerítésen kívülről figyelte őtMinden...

Mindenegyben blog
2025. január 16. (csütörtök), 16:06

A feleségem 10 év után elhagyott két kisgyerekkel egy gazdag férfiért – 2 évvel később újra találkoztam vele, és az igazság költői módon érkezett el

A feleségem 10 év után elhagyott két kisgyerekkel egy gazdag férfiért – 2 évvel később újra találkoztam vele, és az igazság költői módon érkezett el

A feleségem 10 év után elhagyott két kisgyerekkel egy gazdag férfiért – 2 évvel később újra találkoztam vele, és az...

Mindenegyben blog
2025. január 15. (szerda), 19:25

Magányos öregember meghívta a családját, hogy ünnepeljék a 93. születésnapját, de csak egy idegen érkezett el

Magányos öregember meghívta a családját, hogy ünnepeljék a 93. születésnapját, de csak egy idegen érkezett el

Magányos öregember meghívta a családját, hogy ünnepeljék a 93. születésnapját, de csak egy idegen érkezett elFeri...

Mindenegyben blog
2025. január 15. (szerda), 18:03

A férjem 50/50-es pénzügyi megosztást követelt a fizetésemelése után – Beleegyeztem, de csak egy feltétellel Tamással hat éve vagyunk házasok. Amikor megszületett a lányunk, Adél, ragaszkodott hozzá, hogy részmunkaidőben dolgozzak, hogy a házra és a gyerekre tudjak koncentrálni. Nem akart bébiszittert fogadni, és azt sem, hogy teljes munkaidős állás mellett próbáljak egyensúlyozni. Bár nem voltam boldog emiatt – szerettem a karrieremet –, olyan magabiztosan állította, hogy ez a legjobb számunkra, hogy végül beadtam a derekam, mert hittem, hogy egy csapat vagyunk. Gyors előreugrás az időben. Egyik este pezsgővel a kezében érkezett haza, és lelkesen közölte, hogy előléptették, és a fizetése megduplázódott. Őszintén örültem a sikerének... egészen addig, amíg ezt nem mondta: „Most, hogy többet keresek, igazságos lenne, ha minden kiadást 50/50 arányban osztanánk meg – a számlákat, a bevásárlást, mindent. Ez csak fair.” Fair?! Én részmunkaidőben dolgozom, mert ő akarta így. Én vezetem a háztartást, én nevelem a gyerekünket, és most azt várja tőlem, hogy egyenlően hozzájáruljak mindenhez? Amikor emlékeztettem rá, hogy ez az ő ötlete volt, vállat vont, és csak ennyit mondott: „Nem az én hibám, hogy te kevesebbel éred be.” Vettem egy mély levegőt, hogy megőrizzem a nyugalmamat. „Rendben, Tamás. Beleegyezem – egy feltétellel.” ⬇️ ?⬇️A teljes történet az ELSő kommentben található.

A férjem 50/50-es pénzügyi megosztást követelt a fizetésemelése után – Beleegyeztem, de csak egy feltétellel Tamással hat éve vagyunk házasok. Amikor megszületett a lányunk, Adél, ragaszkodott hozzá, hogy részmunkaidőben dolgozzak, hogy a házra és a gyerekre tudjak koncentrálni. Nem akart bébiszittert fogadni, és azt sem, hogy teljes munkaidős állás mellett próbáljak egyensúlyozni. Bár nem voltam boldog emiatt – szerettem a karrieremet –, olyan magabiztosan állította, hogy ez a legjobb számunkra, hogy végül beadtam a derekam, mert hittem, hogy egy csapat vagyunk. Gyors előreugrás az időben. Egyik este pezsgővel a kezében érkezett haza, és lelkesen közölte, hogy előléptették, és a fizetése megduplázódott. Őszintén örültem a sikerének... egészen addig, amíg ezt nem mondta: „Most, hogy többet keresek, igazságos lenne, ha minden kiadást 50/50 arányban osztanánk meg – a számlákat, a bevásárlást, mindent. Ez csak fair.” Fair?! Én részmunkaidőben dolgozom, mert ő akarta így. Én vezetem a háztartást, én nevelem a gyerekünket, és most azt várja tőlem, hogy egyenlően hozzájáruljak mindenhez? Amikor emlékeztettem rá, hogy ez az ő ötlete volt, vállat vont, és csak ennyit mondott: „Nem az én hibám, hogy te kevesebbel éred be.” Vettem egy mély levegőt, hogy megőrizzem a nyugalmamat. „Rendben, Tamás. Beleegyezem – egy feltétellel.” ⬇️ ?⬇️A teljes történet az ELSő kommentben található.

A férjem 50/50-es anyagi megosztást követelt, miután fizetésemelést kapott – Beleegyeztem, de csak egy feltétellelÍrta:...

Mindenegyben blog
2025. január 15. (szerda), 15:38

A férjem szeretője masszázsra jött hozzám, nem tudva, hogy én vagyok a felesége Tegnap egy gyönyörű, fiatal nő lépett be a masszázsstúdiómba, élénkpiros rúzzsal és magabiztos mosollyal az arcán. Ahogy belépett, megkért, hogy készítsek róla egy képet, amit elküldhet a barátjának. Ő: „Végre, most már tényleg kikapcsolhatok.” Én: „Túl sok stressz gyűlt össze?” Ő: „Túl sok!” Feküdt a masszázsasztalon, miközben folytatta: „A barátom éppen válik. Hát, én is elhagynám a feleségét. Nem sminkel, nem hord ruhákat, csak dolgozik, gyerekeket nevel, főz és takarít. Persze, a ház az övé lesz – az az ő tulajdona. A gyerekek maradhatnak nála. Én nem fogok más gyerekeit nevelni.” Abban a pillanatban megszólalt a telefonja. Az értesítési képernyőn egy közös kép jelent meg róla és... A FÉRJEMRŐL! Ott álltam, és emésztettem, amit hallottam. Ő: „Majd később válaszolok.” Én: „Nem, kedvesem, kérlek, vedd fel. Az én férjem – a te barátod, aki álmodozik arról, hogy elválik tőlem – keres téged.” Néma csend telepedett a szobára néhány másodpercig, majd felkiáltott: „Mit műveltél?! NEM TUDOK MEGMOZDULNI!” Ez a történet nem várt fordulatokat rejt magában – olvasd tovább, hogy megtudd, mi történt ezután! ??⬇️A teljes történet a kommentek között található

A férjem szeretője masszázsra jött hozzám, nem tudva, hogy én vagyok a felesége Tegnap egy gyönyörű, fiatal nő lépett be a masszázsstúdiómba, élénkpiros rúzzsal és magabiztos mosollyal az arcán. Ahogy belépett, megkért, hogy készítsek róla egy képet, amit elküldhet a barátjának. Ő: „Végre, most már tényleg kikapcsolhatok.” Én: „Túl sok stressz gyűlt össze?” Ő: „Túl sok!” Feküdt a masszázsasztalon, miközben folytatta: „A barátom éppen válik. Hát, én is elhagynám a feleségét. Nem sminkel, nem hord ruhákat, csak dolgozik, gyerekeket nevel, főz és takarít. Persze, a ház az övé lesz – az az ő tulajdona. A gyerekek maradhatnak nála. Én nem fogok más gyerekeit nevelni.” Abban a pillanatban megszólalt a telefonja. Az értesítési képernyőn egy közös kép jelent meg róla és... A FÉRJEMRŐL! Ott álltam, és emésztettem, amit hallottam. Ő: „Majd később válaszolok.” Én: „Nem, kedvesem, kérlek, vedd fel. Az én férjem – a te barátod, aki álmodozik arról, hogy elválik tőlem – keres téged.” Néma csend telepedett a szobára néhány másodpercig, majd felkiáltott: „Mit műveltél?! NEM TUDOK MEGMOZDULNI!” Ez a történet nem várt fordulatokat rejt magában – olvasd tovább, hogy megtudd, mi történt ezután! ??⬇️A teljes történet a kommentek között található

A férjem szeretője masszázsra jött hozzám, nem tudva, hogy én vagyok a feleségeSzerző: Salwa Nadeem2025. január 14.Soha...

Mindenegyben blog
2025. január 15. (szerda), 13:54

69 évesen úgy éreztem, véget ért az életem – Egészen addig, amíg a barátnőim váratlanul meg nem jelentek! Napokkal később a kórházban ébredtem fel…" Amikor elveszítettem a férjemet, mintha az egész világ megállt volna körülöttem. Évtizedeken át küzdöttünk együtt a betegsége ellen, és amikor végül magamra maradtam, nem tudtam, hogyan tovább. A temetésén csak álltam ott, teljesen elveszve. Aztán egyszer csak megláttam őket. Az arcomon végigfutott a könnyek árja, amikor felismertem két régi legjobb barátnőmet: Nórát és Lillát! Egykor elválaszthatatlanok voltunk – átmentünk mindenen együtt, egymás mellett álltunk, mintha testvérek lettünk volna. De aztán elrontottam mindent, és azóta évekig nem beszéltünk. Mégis, ott álltak a tömegben. Egyszerre fájt és melengette a szívemet, hogy eljöttek. Akkor és ott elhatároztuk: ideje újrakezdeni. 69 évesen ez a döntés ijesztőbb volt, mint valaha, de muszáj volt megpróbálnunk. Mi lehet a legrosszabb, ami történhet? Ha tudtam volna, mi vár ránk… Napokkal később egy kórházi ágyon ébredtem, és fogalmam sem volt, hogy hogyan jutottam oda. ??⬇️A teljes történet a kommentek között található

69 évesen úgy éreztem, véget ért az életem – Egészen addig, amíg a barátnőim váratlanul meg nem jelentek! Napokkal később a kórházban ébredtem fel…" Amikor elveszítettem a férjemet, mintha az egész világ megállt volna körülöttem. Évtizedeken át küzdöttünk együtt a betegsége ellen, és amikor végül magamra maradtam, nem tudtam, hogyan tovább. A temetésén csak álltam ott, teljesen elveszve. Aztán egyszer csak megláttam őket. Az arcomon végigfutott a könnyek árja, amikor felismertem két régi legjobb barátnőmet: Nórát és Lillát! Egykor elválaszthatatlanok voltunk – átmentünk mindenen együtt, egymás mellett álltunk, mintha testvérek lettünk volna. De aztán elrontottam mindent, és azóta évekig nem beszéltünk. Mégis, ott álltak a tömegben. Egyszerre fájt és melengette a szívemet, hogy eljöttek. Akkor és ott elhatároztuk: ideje újrakezdeni. 69 évesen ez a döntés ijesztőbb volt, mint valaha, de muszáj volt megpróbálnunk. Mi lehet a legrosszabb, ami történhet? Ha tudtam volna, mi vár ránk… Napokkal később egy kórházi ágyon ébredtem, és fogalmam sem volt, hogy hogyan jutottam oda. ??⬇️A teljes történet a kommentek között található

Három nő az életük delén – kalandjuk, hogy valóra váltsák a legmerészebb álmaikatÍrta: Szabó MariannAz életem egy...

Mindenegyben blog
2025. január 15. (szerda), 09:20

Három évvel ezelőtt egy hajléktalan nőnek adtam a kabátomat karácsony este – Most visszatért egy szürke táskával és egy mosollyal, amit sosem felejtek el!" Karácsony mindig különleges időszak volt számomra, de öt évvel ezelőtt elvesztettem a feleségemet, akivel közösen ünnepeltük ezt a varázslatos időt. Most, 46 évesen, az ünnepek emlékeztetnek mindarra, amit elvesztettem. Nem voltak gyermekeink, és a karácsony azóta is édes-bús pillanatokat hoz. Egyik évben, miközben hazafelé sétáltam a vásárlásból, megláttam egy nőt az utcán. A tekintete megállított – valami mélyen ismerős volt benne, mintha a feleségem szemeit láttam volna viszont. Bár az élet láthatóan kemény volt hozzá, nem haboztam. Átadtam neki az egyik bevásárlószatyromat és a kabátomat. Először tétovázott, de végül elfogadta könnyes szemekkel, és hálásan köszönte meg. Az elérhetőségeimet is otthagytam neki, ha valaha szüksége lenne segítségre. Három év telt el, és az idei karácsony estén váratlanul csengettek az ajtómon. Amikor kinyitottam, ő állt ott – ugyanaz a nő. „Mire van szükséged?” – kérdeztem döbbenten. A válasza teljesen megdöbbentett. Ezután átnyújtott nekem egy szürke táskát. Az, ami benne volt, örökre megváltoztatta az életemet! ??⬇️A teljes történet a kommentek között található. ⬇️

Három évvel ezelőtt egy hajléktalan nőnek adtam a kabátomat karácsony este – Most visszatért egy szürke táskával és egy mosollyal, amit sosem felejtek el!" Karácsony mindig különleges időszak volt számomra, de öt évvel ezelőtt elvesztettem a feleségemet, akivel közösen ünnepeltük ezt a varázslatos időt. Most, 46 évesen, az ünnepek emlékeztetnek mindarra, amit elvesztettem. Nem voltak gyermekeink, és a karácsony azóta is édes-bús pillanatokat hoz. Egyik évben, miközben hazafelé sétáltam a vásárlásból, megláttam egy nőt az utcán. A tekintete megállított – valami mélyen ismerős volt benne, mintha a feleségem szemeit láttam volna viszont. Bár az élet láthatóan kemény volt hozzá, nem haboztam. Átadtam neki az egyik bevásárlószatyromat és a kabátomat. Először tétovázott, de végül elfogadta könnyes szemekkel, és hálásan köszönte meg. Az elérhetőségeimet is otthagytam neki, ha valaha szüksége lenne segítségre. Három év telt el, és az idei karácsony estén váratlanul csengettek az ajtómon. Amikor kinyitottam, ő állt ott – ugyanaz a nő. „Mire van szükséged?” – kérdeztem döbbenten. A válasza teljesen megdöbbentett. Ezután átnyújtott nekem egy szürke táskát. Az, ami benne volt, örökre megváltoztatta az életemet! ??⬇️A teljes történet a kommentek között található. ⬇️

Egy kabát karácsony este – Három év múlva egy szürke táskával és felejthetetlen mosollyal tért visszaÍrta: Kovács ÉvaA...

1 ... 48 49 50 51 52

53

54 55 56 57 58 ... 348
Hirdetés
Hirdetés