EGYETLEN ÉJSZAKÁRA VÁLLALTAM, HOGY SEGÍTEK A BARÁTNŐMNEK A GYEREKEKRE VIGYÁZNI – DE A FÉRJE ÜZENETE OLYAT ÁRULT EL, AMIRE ÁLMOMBAN SEM SZÁMÍTOTTAM… Soha nem voltam az a típus, aki más házasságát megkérdőjelezi. Azt vallottam, hogy a barátainkat akkor is támogatni kell, ha épp nem értjük minden döntésüket. Ezért nem is gondolkodtam sokat, amikor a legjobb barátnőm, Réka megkért, hogy ugorjak be pár órára gyerekvigyázni. Ő és a férje, Gábor végre kettesben tölthettek volna egy estét – az évfordulójukat ünnepelték volna, de a bébiszitterjük az utolsó pillanatban lemondta. – Kérlek, Dóri, csak néhány óra! A gyerekek imádnak! Minden simán fog menni – könyörgött Réka, már félúton a kétségbeesés és a sminkje között. Én pedig azonnal rábólintottam. Az ötéves Max és a hároméves Luca tüneményes gyerekek, és mindig is szerettem velük játszani. Mégis, azt gondoltam, mi baj történhetne egy péntek este, egy barátságos házban, pizsamás gyerekekkel és esti mesékkel? Aztán jött az üzenet. A férjtől. És amit írt… az mindent megváltoztatott. ? A folytatás ott van, ahol mindig a legnagyobb titkok lapulnak… lent a hozzászólások között! ⬇️⬇️
? A férj le akarta leplezni a feleségét a szeretőjével. Berontott a szobába, de az ágyban egyáltalán nem egy másik férfit talált. ? Negyvenéves korára Gábor sikeres üzletemberként volt ismert – nyugodt, magabiztos típus. Nem tett különbséget gazdag és egyszerű dolgozó között, sosem verte át az üzlettársait, és távol tartotta magát a csalástól. Bíztak benne az emberek. Már csak az, hogy „Gábor”, elég volt, hogy az üzlet jól induljon. A sok pénz és a nyugodt természete miatt pedig igazi főnyereménynek számított a nők körében. Az indulótőkét az idős apjától örökölte, aki mindent megtanított neki – értékeket, jó ízlést, viselkedést. Gábor nagyon hiányolta az apját – ő nevelte fel egyedül. Gábornak más rokona nem is volt. Az apja már rég meghalt. Gábor jól élt, mindent megengedhetett magának, amit csak kigondolt. A hírneve megelőzte, mindenütt megnyíltak előtte az ajtók. Volt egy többszintes villája kerttel és medencével, pár lakása a fővárosban, meg többféle autója. Barátaiból sem volt hiány – hűséges, megbízható társaság. Csak a magánélete nem akart rendbe jönni. Egyszer már megnősült, de pár év után csúnya válás lett a vége. Kiderült, hogy a felesége megcsalta – mindig is bukott a férfiakra, és amikor egy rajongó túl rámenős lett, nem tudott ellenállni. Tizenöt évvel ezelőtt ismerkedtek meg, épp egy szépségversenyen. Sok nő ott azért volt, hogy beházasodjon egy gazdag fickóhoz. Ott szedte fel Gábor feleségét is. Ki tudja, hány férfival csalta meg a házasság alatt? Példás feleségnek sosem lehetett nevezni – szórta a pénzt csecsebecsékre, ruhákra, meg a külsejére. A váláskor kikészítette Gábort – próbálta tönkretenni a hírnevét, rágalmazta, és hatalmas pénzt követelt tőle, csak hogy végre eltűnjön az életéből. Végül engednie kellett, mert sem ereje, sem kedve nem volt már hozzá. Ez az árulás nagy űrt hagyott Gábor szívében. Már nem is remélte, hogy megtalálja az igazit – azt az egyetlen nőt, akivel valódi, tiszteleten és törődésen alapuló kapcsolatot építhet. Rengeteg nő volt az életében, de egyik sem illett bele abba a képbe, amit ő hűséges feleségként és gyermeke anyjaként elképzelt. Pedig vágyott egy örökösre – egy kisgyerekre, akinek átadhatja mindazt, amit felépített, és akit szeretettel nevelhet. Egyik este, amikor munkából hazafelé tartott, épp vezetett, amikor hirtelen egy nő ugrott ki az autó elé, és felkapott az útról egy apró kiscicát. Gábor azonnal rátaposott a fékre és félrekapta a kormányt, nehogy elüssön valakit. Maga a macska fel sem tűnt neki, úgyhogy elsőre meg sem állt volna. – Megőrültél?! Miért vetsz magad a kocsi elé?! – kiáltott rá ijedten, ahogy elöntötte a forróság a félelemtől. A lány az oldalán feküdt, és szorosan ölelte a kiscicát. – Bocsánat, – mondta könnyek között. – Ott volt a cica, és féltem, hogy elütöd. Nem gondolkodtam, csak ugrottam. – Jól vagy? Nem ütötted meg magad? – kiszállt az autóból, és odament hozzá. Kicsi, törékeny nő volt, de nem tűnt gyereknek. Talán tíz évvel lehetett fiatalabb nála. Szemei vörösek voltak a sírástól, látszott rajta, hogy megijedt.... A folytatás az első hozzászólásban ?
„Ettől a hónaptól kezdve külön kasszán leszünk” – jelentette be a férj. „Rendben” – felelte nyugodtan a feleség. Már régóta készült erre. A férj válaszától majdnem MEGFULLADT… ??? A frissen sült csirke fűszeres illata belengte a konyhát, meghitt és otthonos hangulatot teremtve. Éva óvatosan kivette a sütőből az aranybarnára sült húst – Gábor kedvencét, amit immár 18 éve, minden pénteken elkészített. A konyhában halkan csörrentek az evőeszközök. 17 éves lányuk, Kata rutinos mozdulatokkal terítette meg az asztalt. „Vacsora kész” – jelentette ki Éva, miközben a forró csirkedarabokat a tányérokra tette. A konyhaajtóban feltűnt Gábor, arcán furcsa, kissé feszült mosollyal. Éva azonnal észrevette ezt. Az együtt töltött évek alatt már megtanulta olvasni férje arckifejezéseit. És ezt a pillantást túl jól ismerte. Általában így nézett, amikor valami fontosat akart közölni, de nem volt biztos benne, hogy a hír örömöt vagy felháborodást fog kiváltani. „Milyen jó illatok vannak” – mondta Gábor, miközben helyet foglalt az asztalnál. „Egyébként… van egy ötletem.” Éva mozdulatlanná dermedt a merőkanállal a kezében, és figyelmesen nézett rá. Kata az asztalnál ülve úgy tett, mintha elmerülne a telefonja képernyőjében, de a szeme sarkából érdeklődve figyelte a beszélgetést. „Figyelj, drágám…” – kezdte Gábor, miközben gondosan levágott egy falat szaftos csirkét, és elégedetten bekapta. „Arra gondoltam… át kéne gondolnunk a családi költségvetésünket.” Éva nyugodtan leült egy székre, bár a szívében megjelent a baljós előérzet szúró érzése. „Hogy érted ezt?” – kérdezte, igyekezve semleges maradni. „Úgy, hogy ettől a hónaptól külön kasszán leszünk.” Gábor szalvétával megtörölte a száját, láthatóan élvezve a helyzetet. „Alaposan kiszámoltam mindent, és arra jutottam, hogy ez a legigazságosabb megoldás. Mindenki csak a saját maga által megkeresett pénzt költi el.” Olyan elégedetten jelentette ezt ki, mintha valami forradalmian nagyszerű ötlettel állt volna elő. Kata felemelte a fejét a telefonjából, és egyenesen az apjára nézett: „De anya nem dolgozik…” „Pontosan ezért” – folytatta Gábor, mintha meg sem hallotta volna a lánya reakcióját. „Ésszerű, ha adok neki egy fix összeget a háztartási kiadásokra, de a saját pénzemmel én rendelkezem.” Éva nyugodtan levágott egy kis darab csirkét, komótosan elrágta, mintha alaposan átgondolná a hallottakat. A konyhában feszült csend telepedett meg, csak a régi falióra halk kattogása hallatszott. „Rendben” – mondta végül Éva egyenletes hangon. Gábor a következő pillanatban majdnem megfulladt attól, amit ezután hallott… ??? Folytatás az első kommentben a kép alatt ???
Kirúgták a pincérnőt, mert megmentett egy fuldokló kislányt. És másnap, amikor visszamentem összepakolni, olyat láttam, hogy majdnem elájultam... ??? A kislány épp csak belekóstolt a desszertbe… és hirtelen a kis arca elkezdett kéken elszíneződni. Pánik tört ki a Best-Bohémia nevű elegáns étteremben. Az emberek ledermedve álltak, miközben látták, hogy egy kisgyermek élete egy hajszálon függ. – Hívjanak mentőt! – kiabálták a vendégek rémülten. Kata, a fiatal pincérnő nem habozott. Nem engedte el a gyermeket. Egyik nyomás, majd a másik – fogait összeszorítva küzdött, miközben minden ereje fogyott. A kislány már nem reagált, teste elernyedt. Úgy tűnt… ennyi volt. Az étteremben dermesztő csend lett. Mindenki visszatartotta a lélegzetét. Minden tekintet a pici testre tapadt, akinek az élete egy másodpercen múlt. Kata szíve kihagyott egy ütést. Nem tudta, mit tegyen még, de nem adta fel. Az utolsó pillanatban, utolsó erejével még egy utolsó, erőteljes mozdulatot tett… és akkor – puff – egy apró mogyoródarab kipattant a kislány szájából. A kicsi levegőt kapott, arca lassan rózsaszínes lett. A vendégek elakadt lélegzettel nézték, majd kitört a taps, többen sírva fakadtak. Kata még mindig térdelt, a gyermeket gyengéden átkarolva. A kislány hálásan megölelte őt. Ám a varázslatos pillanatot egy fagyos jelenlét törte meg. A háttérben ott állt Mihály, az étterem menedzsere, karba tett kézzel, dühös tekintettel. Miközben mindenki ünnepelt, ő hidegen és keményen annyit mondott: – Az irodámban. Azonnal. Nem telt el fél óra, és Mihály közölte a döntést: – Kockára tetted az étterem jó hírét. Itt nincs helyed. El vagy bocsátva. Kata nem hitte el, ami történt: kirúgták, mert megmentett egy életet. Másnap visszament, hogy csendben összepakolja a személyes holmiját. És akkor… meglátta őket. Aztán olyat történt, amitől majdnem elveszítette az eszméletét… ??? Folytatás – a fotó alatti első hozzászólásban???
? A milliomos kihasználta a szobalányát. És amikor a lány megszülte a gyermekét, egyszerűen az utcára dobta... De ami ezután történt... AZ MINDENT MEGVÁLTOZTATOTT! ? Az udvaron, egy eldugott padon, a virágágyás mellett egy fiatal lány ült lehunyt szemmel, halkan sírdogálva. Az eső közelsége nem rémisztette – annyira elmerült saját fájdalmában, hogy szinte meg is szűnt számára a külvilág. A kövér esőcseppek már koppantak az aszfalton – pillanatok kérdése volt a felhőszakadás. Az emberek sietve húzódtak fedél alá… Senki sem törődött a zokogó lánnyal – kivéve egyetlen embert: Klára nénit, az idős takarítónőt, aki nem bírta szó nélkül hagyni a jelenetet. – Te jó ég, édesem… Miért sírsz? Mindjárt leszakad az ég, te meg itt ázol… Mondd csak, mi történt? – kérdezte, miközben óvatosan megérintette a lány karját. – Megtörtént… nénikém… – suttogta a lány, Dorka, könnyek között, félénken ránézve Klára nénire. – A könnyek nem oldanak meg semmit, főleg nem ilyen időben. Gyere be a tárolóhelyiségembe, ott elmondhatod, mi nyomja a szíved – válaszolta a takarítónő, majd a pincébe vezette a lányt, ahol egy apró kis szobát rendezett be magának. Ahogy becsukták az ajtót, Klára néni feltette a kannát a villanyfőzőre, Dorkát pedig egy régi székre ültette. Odakint kitört a vihar, villámok cikáztak az égen. A meghitt környezet jótékonyan hatott Dorkára, aki lassan elcsendesedett, majd hálásan nézett fel Klára nénire. – Na, kislányom… mesélj, mi történt veled? Ki bántott meg így? – kérdezte az asszony, miközben teát töltött neki. Dorka nagyot sóhajtott, és elkezdte… ? A történet folytatása az első hozzászólásban – NE HAGYD KI!
A beteg fiú, akit a felesége a falura vitt – és hat hónap múlva a saját szülei sem ismerték fel
A beteg fiú, akit a felesége a falura vitt – és hat hónap múlva a saját szülei sem ismerték fel— Gábor, tényleg biztos...
A fiú szégyellte takarítónő édesanyját a menyasszony családja előtt – de az esküvőn mindenkit elkápráztatott
A fiú szégyellte takarítónő édesanyját a menyasszony családja előtt – de az esküvőn mindenkit elkápráztatott Judit...
A milliomos próbára tette a bejárónőt – amit a kamera rögzített, az minden képzeletet felülmúlt
A milliomos próbára tette a bejárónőt – amit a kamera rögzített, az minden képzeletet felülmúltJúlia félénken lépett be...
Ez a pár befogadta a világ legszomorúbb macskát. És már néhány óra múlva rá sem lehetett ismerni! ?? A szomorú cica átalakulásáról készült fotókat a hozzászólásokban találjátok. ?
Egy pár befogadta a legszomorúbb macskát – néhány óra múlva már rá sem lehetett ismerni! A történet főszereplője egy...
„60 évesen ismét szerelmes lettem egy fiatalabb férfiba – de aztán kiderült, mit akart valójában… és összetörte a szívem!” Nemrég lettem hatvanéves. Régen elváltam, a fiam külföldön él, és egyre gyakrabban éreztem magam elhagyatottnak. A barátnőm állandóan noszogatott: – Jutka, ne hülyéskedj, olyan jól nézel ki! Találj valakit! – Kit? A velem egykorú férfiak vagy mogorvák, vagy már gondozást igényelnek… nem társat keresnek, hanem ápolónőt! – Akkor ismerkedj meg egy fiatalabbal! És valóban. Egy nap megjelent az életemben Iván, 45 éves, sármos, elvált. Egy kutyás séta, pár vacsora, és már nálam is lakott. Úgy tűnt, újra boldog lehetek. De ahogy telt az idő, rájöttem: nem engem akart, csak egy kényelmes lakást, tiszta ruhát és meleg vacsorát. És amikor megmondtam neki, hogy nem vagyok házvezetőnő, azt felelte: – Te akartál fiatal pasit, nem? Akkor tessék, szolgálj is ki! Itt telt be a pohár. Harminc percet kapott, hogy eltűnjön. És tudjátok mit? Nem bántam meg. Egy percig sem. Olvassa el a folytatást a hozzászólásokban??
„Hatvan lettem, és egyedül voltam – de amikor újra megpróbáltam szeretni, valami egészen más várt rám…”Nemrég töltöttem...
Mindenegyben blog , mint a nevében is utalunk rá, minden benne van, ami szem-szájnak ingere.
Kedves böngésző a napi fáradalmaktól meg tud nálunk pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni.
Mindenegyben blog -ban sok érdekes és vicces képet találsz. Ha megnyerte a tetszésedet csatlakozz hozzánk.
Rólunk:
Mindenegyben blog indulási időpontja: 2012. március
Jelenleg két adminja van a blognak: egy fiú és egy lány.
Kellemes böngészést Mindenkinek!